Páratlan régészeti értékű 16. századi hajóroncsot fedeztek fel - videó
Időkapszula, ami betekintést nyújt a 16. századi kereskedelembe.
Székács Linda
Felbecsülhetetlen régészeti értékű 16. századi hajóroncsot fedeztek fel a francia haditengerészet víz alatti drónjai mintegy 2567 méter mélyen - számolt be róla a Yahoo News.
Az átmenetileg Camarat 4-nek elnevezett hajóroncs egy kivételesen jó állapotban fennmaradt olasz kereskedelmi hajó, ami a Saint-Tropez környéki vizeken süllyedt el. Erre a haditengerészet először szonárral talált rá és először csak "nagy objektumként" azonosították, amiről aztán nagy felbontású képalkotási technológiával és robotizált felderítéssel állapították meg, hogy egy 30 méter hosszú, 7 méter széles hajó, aminek a szállítmánya több száz éve érintetlenül hever a tenger mélyén.
Többek között kerámia korsók, vasrudak, tüzérségi eszközök, tányérok és horgony is van a megtalált kincsek között, amiknek a régészeti értéke szinte páratlan, hiszen mindezek betekintést nyújtanak a kora újkori korszak kereskedelmi és kulturális hálózataiba, amik Olaszországot kötötték össze a tágabb mediterrán felvásárlókkal.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.