Aggasztóan gyorsan melegszik a Balaton vize, ami súlyos ökológiai következményekkel járhat

A melegedés miatt egyre több szúrós hínáron kell majd taposnunk a Balatonban, ha fürdeni szeretnénk.

Miközben a Balaton vizének hőmérséklete egészen az 1980-as évekig viszonylag stabil volt, addig az elmúlt harminc évben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az azt megelőző 120 év során figyelmeztet a Másfélfok klímaváltozással foglalkozó közleménye.

"Szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban"

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya szerint a tó vízhőmérséklete a 21. században évente átlagosan 0,07 °C-kal melegedett, így 2025-re már 1,7 °C-kal melegebb, mint 2000-ben volt.

Különösen a téli hónapokban tapasztalható intenzív melegedés: februárban például évi 0,21 °C-kal nőtt a víz hőmérséklete.

A probléma ezzel az, hogy a melegedés megzavarhatja a tó ökoszisztémájának évszakos ritmusát, veszélyeztetve a vízi élővilág fennmaradását.

A felmelegedés emellett a tó vízháztartását is felborítja. A melegebb víz gyorsabban párolog, miközben a csapadék nem mindig tudja pótolni a veszteséget – különösen nyáron. A csökkenő vízszint kedvez a nád terjedésének a sekély parti zónákban, ami bár a növényzetnek jó, az ökoszisztémát jelentősen átalakítja.

A víz melegedése a vízinövények között is új „versenyhelyzetet” teremt. Az őshonos fajok hőoptimuma 22–26 °C, ám a parti zónákban egyre gyakoribbak a 30 °C fölötti hőmérsékletek. Ez a melegkedvelő, gyakran szúrós, kellemetlen előretörését segíti elő. Ezek a növények nemcsak az élővilágot, de a fürdőzők élményét is megváltoztatják.

Ha a melegedés folytatódik, a Balaton ökológiai rendszere egyre inkább a mediterrán vagy szubtrópusi tavakéhoz fog hasonlítani – olyan körülményekkel, amelyekhez sem a tó jelenlegi élővilága, sem az emberi használat nincs felkészülve.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.