Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A melegedés miatt egyre több szúrós hínáron kell majd taposnunk a Balatonban, ha fürdeni szeretnénk.
Miközben a Balaton vizének hőmérséklete egészen az 1980-as évekig viszonylag stabil volt, addig az elmúlt harminc évben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az azt megelőző 120 év során figyelmeztet a Másfélfok klímaváltozással foglalkozó közleménye.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya szerint a tó vízhőmérséklete a 21. században évente átlagosan 0,07 °C-kal melegedett, így 2025-re már 1,7 °C-kal melegebb, mint 2000-ben volt.
Különösen a téli hónapokban tapasztalható intenzív melegedés: februárban például évi 0,21 °C-kal nőtt a víz hőmérséklete.
A probléma ezzel az, hogy a melegedés megzavarhatja a tó ökoszisztémájának évszakos ritmusát, veszélyeztetve a vízi élővilág fennmaradását.
A felmelegedés emellett a tó vízháztartását is felborítja. A melegebb víz gyorsabban párolog, miközben a csapadék nem mindig tudja pótolni a veszteséget – különösen nyáron. A csökkenő vízszint kedvez a nád terjedésének a sekély parti zónákban, ami bár a növényzetnek jó, az ökoszisztémát jelentősen átalakítja.
A víz melegedése a vízinövények között is új „versenyhelyzetet” teremt. Az őshonos fajok hőoptimuma 22–26 °C, ám a parti zónákban egyre gyakoribbak a 30 °C fölötti hőmérsékletek. Ez a melegkedvelő, gyakran szúrós, kellemetlen előretörését segíti elő. Ezek a növények nemcsak az élővilágot, de a fürdőzők élményét is megváltoztatják.
Ha a melegedés folytatódik, a Balaton ökológiai rendszere egyre inkább a mediterrán vagy szubtrópusi tavakéhoz fog hasonlítani – olyan körülményekkel, amelyekhez sem a tó jelenlegi élővilága, sem az emberi használat nincs felkészülve.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.