A melegedés miatt egyre több szúrós hínáron kell majd taposnunk a Balatonban, ha fürdeni szeretnénk.
Miközben a Balaton vizének hőmérséklete egészen az 1980-as évekig viszonylag stabil volt, addig az elmúlt harminc évben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az azt megelőző 120 év során figyelmeztet a Másfélfok klímaváltozással foglalkozó közleménye.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmánya szerint a tó vízhőmérséklete a 21. században évente átlagosan 0,07 °C-kal melegedett, így 2025-re már 1,7 °C-kal melegebb, mint 2000-ben volt.
Különösen a téli hónapokban tapasztalható intenzív melegedés: februárban például évi 0,21 °C-kal nőtt a víz hőmérséklete.
A probléma ezzel az, hogy a melegedés megzavarhatja a tó ökoszisztémájának évszakos ritmusát, veszélyeztetve a vízi élővilág fennmaradását.
A felmelegedés emellett a tó vízháztartását is felborítja. A melegebb víz gyorsabban párolog, miközben a csapadék nem mindig tudja pótolni a veszteséget – különösen nyáron. A csökkenő vízszint kedvez a nád terjedésének a sekély parti zónákban, ami bár a növényzetnek jó, az ökoszisztémát jelentősen átalakítja.
A víz melegedése a vízinövények között is új „versenyhelyzetet” teremt. Az őshonos fajok hőoptimuma 22–26 °C, ám a parti zónákban egyre gyakoribbak a 30 °C fölötti hőmérsékletek. Ez a melegkedvelő, gyakran szúrós, kellemetlen előretörését segíti elő. Ezek a növények nemcsak az élővilágot, de a fürdőzők élményét is megváltoztatják.
Ha a melegedés folytatódik, a Balaton ökológiai rendszere egyre inkább a mediterrán vagy szubtrópusi tavakéhoz fog hasonlítani – olyan körülményekkel, amelyekhez sem a tó jelenlegi élővilága, sem az emberi használat nincs felkészülve.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
