Így lehet könnyen két és fél hétre meghosszabbítani az idei tavaszi szünetet

Csak három napot kell igazolni ahhoz, hogy extrém hosszú legyen a gyerekek szünete.

A 2024/2025-ös tanév rendje szerint a tavaszi szünet április 17-től 27-ig tart. Így a tavaszi szünet előtti utolsó tanítása nap: április 16. (szerda), a tavaszi szünet utáni első tanítási nap pedig: április 28. (hétfő).

Mivel azonban május 1-je csütörtökre fog esni, így a tavaszi szünet után pár nappal egy négynapos hosszú hétvége lesz. A május 2-a is szünet lesz, de ezt majd később, május 17-én, szombaton kell mindenkinek ledolgoznia.

Így viszont a tavaszi szünetet könnyen össze lehet kapcsolni a hosszúhétvégével. Ha a szülők igazolni tudnak három napot április 28-tól 30-ig, akkor április 17-től egészen május 4-ig nem kell iskolába mennetek.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.