A közétkeztetés miatt betegedtek meg közel ezren Nagykőrösön

Az ellenőrzések „nagyfokú általános szennyezettséget” mutattak.

  • Székács Linda

Márciusban 867-en betegedtek meg valamilyen gyors lefolyású, hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal járó betegséggel Nagykőrösön. Az érintettek közül körülbelül 600 gyerek volt; öten kórházba is kerültek kiszáradás gyanújával.

A gyerekek tömeges megbetegedése miatt a HVG korábban megkereste a város közétkeztetőjét, az Eatrend Kft.-t, amely azonban a megkeresésükre válaszul azt írta;

„Az ország több pontján is terjedő vírusfertőzés tapasztalható, mely elérte Nagykőrös városát is. Főzőkonyháinkon mindig kiemelt figyelmet fordítunk a higiéniai előírások betartására, és a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint dolgozunk. A NÉBIH Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriuma által bevizsgált ételmintáink eredményei az adott napokra minden komponens tekintetében negatívak.”

A Nébih tájékoztatása alapján - amiről szintén a HVG számolt be - ugyanakkor a cég saját költségén csak négy mikróbát vizsgáltatott be, de a hatóságok ennél több komponenst is ellenőriztek célzottan élelmiszer eredetű megbetegedés gyanújával, amik „nagyfokú általános szennyezettséget” mutattak.

A Pest megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint tehát a közétkeztető mulasztása miatt betegedtek meg közel ezren a településen. Hogy pontosan kikre és milyen büntetést szabnak majd ki emiatt, annak megállapítása még folyamatban van.

A több tucat városban jelenlévő Eatrend Kft. vezetője, Takács Zsolt a lap megkeresésére egyelőre annyit közölt; ők egyelőre még semmilyen végzést nem kaptak, ezért nyilatkozni sem akart.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.