Így igényelhetitek vissza a KRESZ tanfolyam és vizsga árát

Mutatjuk a feltételeket és lépéseket.

  • Székács Linda

A végzős középiskolások ingyenesen végezhetik el a jogosítványszerzéshez szükséges KRESZ- és egészségügyi tanfolyamot, de azok is visszaigényelhetik a KRESZ tanfolyam és vizsga árát, akik már nem középiskolások, de 20 éven aluliak, vagy pedig csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülnek és a támogatást korábban még nem vették igénybe.

"A Kormány 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelete szerint a sikeresen letett „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek vizsga díjához, illetve a hozzá kapcsolódó közlekedési alapismeretek tanfolyam díjához támogatás igényelhető" - olvasható a Magyar Államkincstár honlapján.

A visszaigényelhető támogatás összege a tanfolyam és a sikeres vizsga ténylegesen megfizetett díja, de legfeljebb 25 ezer forint lehet.

Hogyan igényelhetem vissa a tanfolyam és a vizsga díját?

Az összeg visszaigényléséhez nincs más teendőtök, mint az, hogy töltsétek ki a támogatás iránti kérelmet, majd a szükséges mellékletekkel együtt juttassátok el a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának.

Az igényléshez kötelező csatolni egy igazolást a közlekedési alapismeretek tanfolyam díjának és a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga díjának megfizetéséről, amin szerepel a vizsgázó neve.

"A díjak összegét és befizetését a közúti járművezető képzőszerv által kiállított igazolással javasoljuk bizonyítani" - írják.

Az ügyintézést a 18. életévét betöltött vizsgázó maga is elindíthatja, 18 év alatti vizsgázó esetén pedig annak szülője vagy gondviselője kérelmezheti.

A támogatás iránti kérelem a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letételének napjától számított egy éven belül nyújtható be.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.