Népességfogyás: kétszer annyian haltak meg januárban, mint amennyien születtek

A tavalyi év januárjához képest 4,5%-kal kevesebben születtek és 6,5%-kal többen haltak meg.

  • Rodler Lili

A KSH legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy az előzetes adatok szerint januárban 6367 gyerek született, és 12 855 fő halt meg.

A közreadott adatokból a Telex készített egy infógrafikát, amin bemutatják a népességcsökkenés folyamatát 2021-tól kezdve. A grafikonon továbbá feltüntették a házasságkötések arányát is, hónapokra lebontva.

 

A következő adatok emelti ki a Telex a grafikonjukról:

  • 2025 januárjában 6367 gyerek született, 4,5%-kal, 300-zal kevesebb, mint tavaly ilyenkor,
  • a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,35, egy évvel korábban ez 1,40 volt,
  • 12 855 fő halt meg, 6,5%-kal, 784-gyel több az egy évvel korábbinál,
  • a természetes fogyás a 2024. januári 5404-gyel szemben 6488 fő volt.
  • 1605-an kötöttek házasságot, 71-gyel kevesebben, mint egy évvel korábban.

Arról korábban mi is írtunk, hogy a tavalyi év negatív rekordnak számít a születésszámok tekintetében. Tavaly összesen 77 500 gyerek jött világra, ami az eddigi évek tekintetében a legalacsonyabb szám. De a grafikonon végig követhető, hogy a 2021 végi fellendülés után lassú, ám folyamatos csökkenés vette kezdetét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.