Népességfogyás: kétszer annyian haltak meg januárban, mint amennyien születtek

A tavalyi év januárjához képest 4,5%-kal kevesebben születtek és 6,5%-kal többen haltak meg.

  • Rodler Lili

A KSH legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy az előzetes adatok szerint januárban 6367 gyerek született, és 12 855 fő halt meg.

A közreadott adatokból a Telex készített egy infógrafikát, amin bemutatják a népességcsökkenés folyamatát 2021-tól kezdve. A grafikonon továbbá feltüntették a házasságkötések arányát is, hónapokra lebontva.

 

A következő adatok emelti ki a Telex a grafikonjukról:

  • 2025 januárjában 6367 gyerek született, 4,5%-kal, 300-zal kevesebb, mint tavaly ilyenkor,
  • a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,35, egy évvel korábban ez 1,40 volt,
  • 12 855 fő halt meg, 6,5%-kal, 784-gyel több az egy évvel korábbinál,
  • a természetes fogyás a 2024. januári 5404-gyel szemben 6488 fő volt.
  • 1605-an kötöttek házasságot, 71-gyel kevesebben, mint egy évvel korábban.

Arról korábban mi is írtunk, hogy a tavalyi év negatív rekordnak számít a születésszámok tekintetében. Tavaly összesen 77 500 gyerek jött világra, ami az eddigi évek tekintetében a legalacsonyabb szám. De a grafikonon végig követhető, hogy a 2021 végi fellendülés után lassú, ám folyamatos csökkenés vette kezdetét.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.