Csökken a társkereső appok népszerűsége, a fiatalok inkább az egyetemi rendezvényeket és fesztiválokat részesítik előnyben az új kapcsolatok kialakításához - derül ki az EFOTT lapunknak küldött friss kutatásából.
A fesztivál szervezői 1450 fő bevonásával mérték fel a fiatalok ismerkedési szokásait, melynek során meglepő eredményekre jutottak. A válaszadók jelentős része ugyanis nem keres párkapcsolatot, 55 százalékuk pedig egyáltalán nem nyitott az új ismeretségekre. A fennmaradó 45 százalékból a válaszolók 27 százaléka válaszolt úgy, hogy nyitott az ismerkedésre, ha adódik erre lehetőség, és csupán 13 százalékuk keres aktívan párkapcsolatot. 5 százalékuk inkább a lazább kapcsolatokat preferálja.
Megosztó az online társkeresés, a valós helyzeteket preferálják
A kutatás során az ismerkedési szokásokat vizsgálva arra jutottak, hogy bár a társkereső alkalmazásokat sokan népszerűnek vélik, valójában a használatuk közel sem annyira elterjedt az egyetemisták körében. A válaszadók fele egyáltalán nem használ ilyen platformokat, 26 százalékuk pedig kipróbálta már, de nem vált be számára.
Az aktív használók aránya mindössze 6,7 százalék, amivel kapcsolatban azt írják; az online platformok ilyen alacsony mértékű használata az ismerkedés során arra világít rá, hogy a személyes terek és lehetőségek mára ismét jóval népszerűbbek, mint az online lehetőségek.
Az online tér csökkenő népszerűsége nem véletlen: a korábbi negatív tapasztalatok és az ismerkedési folyamat során megélt akadályok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok egyre inkább elfordulnak ettől az ismerkedési lehetőségtől
- írják.
A legnagyobb kihívást a bizalmatlanság jelenti az online térben, ezt a válaszadók 32,5 százaléka ítélte meg problémaként, míg
jelölte meg akadályozó tényezőként az online társkeresés során.
Tartós, komoly kapcsolatok kialakítására pedig aligha van lehetőség online, a válaszadók 70 százalékának ugyanis még nem sikerült tartós párkapcsolatot találni a társkereső appok használatával.
Helyette 63,7 százalékuk közös barátokon keresztül találkozik új emberekkel, 43 százalékuk pedig bulikban és szórakozóhelyeken ismerkedik. Ennek során a belső értékeket jóval fontosabbnak ítélik a külsőnél.
Az ismerkedés sikerességét meghatározó tényezők közül a válaszadók 82 százaléka szerint a személyiség a legfontosabb szempont, ezt követi
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
