Ezt a hat könyvet tiltották be a legtöbb helyen Amerikában

Bár a cenzúra rengeteg könyvet érint, vannak olyanok, amelyeket az átlagnál több helyen is problémásnak találtak.

  • Rodler Lili

Már évek óta zajlik a diákok számára elérhető könyvek cenzúrázása az Amerikai Egyesült Államokban. Tiltólistára került többek között Margaret Atwood népszerű regénye, A szolgálólány meséje, a Ne bántsátok a feketerigót!, a Zabhegyező, és olyan jelenleg is népszerű Young Adult írók regényei is, mint Sarah J. Maas, Colleen Hoover vagy Jennifer L. Armentrout. Kiváltképp egyébként az olyan regények vannak célkeresztben, amik az LMBTQ+ közösség tagjairól, vagy színes bőrű emberektől, azok történeteiről szólnak.

A betiltások ez esteben főleg azt jelentik, hogy kiveszik őket a közkönyvtárakból, iskolai könyvtárakból és nem szerepelhetnek a tananyagokban sem. Korábban az Edulineon is írtunk róla, hogy az ez utóbbi szigorítás Florida, Utah és Iowa államokban a legsúlyosabb.

Bár meghaladja a 10 ezret is azoknak a könyveknek a száma, amiket betiltottak, mégis a the onion szerint van hat olyan mű, ami kiemelkedik a sorból. Ezeket a regényeket tiltották be a leggyakrabban:

  • J. D. Salinger – Zabhegyező
  • Dav Pilkey – Alsógatyás Kapitány
  • Aldus Huxley – Szép új világ
  • Lesléa Newman – Heather has two mommies (a könyv nem jelent meg magyar fordításban, de a cím annyit tesz, hogy Heathernek két anyukája van)
  • William Faulkner – Míg fekszem kiterítve
  • Martin Handford – Hol van Walley? (angol megfelelője a Where is Waldo?)

Mindegyik könyvet igyekeztek a lehető legjobban megindokolni, hogy miért is nem alkalmas a gyerekek és a fiatalok számára. A legtöbb azért lett cenzúrázva, mivel olyan gondolatokat közvetít, amik szerintük károsak lehetnek a gyerekekre nézve.

A könyv cenzúrázás Magyarországon is jelen van, 2023 óta fóliázás formájában, egy olyan rendelettel megtűzve, hogy margóra került könyveket nem árusíthatnak olyan könyvesboltok, amik iskolák 200 méteres körzetében vannak. Illetve 295 olyan könyvről lehet tudni jelenleg, amiket felnőtteknek sem árusíthatnak a 200 méteres szabály alá tartozó boltok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.