Az „emberi számológép”: egy nap alatt hat világrekordot döntött meg egy 14 éves fiú fejszámolásban

A világrekorder fiú naponta öt-hat órát gyakorolja a fejszámolást.

Aaryan Shukla, egy 14 éves csodagyerek Maharashtra államból, Indiából, ámulatba ejtette a közönséget, amikor megdöntötte az 50 darab ötjegyű szám leggyorsabb fejben történő összeadásának rekordját egy olasz televíziós műsorban – írja a Guinnes World Records.

Mindezt mindössze 25,19 másodperc alatt teljesítette – vagyis körülbelül fél másodpercenként végzett el egy összeadást.

Ez körülbelül egy évvel ezelőtt történt, és azóta Aaryan folyamatosan gyakorol, versenyez és feszegeti saját határait. Nemrég pedig meghívást kapott Dubajba, hogy megkísérelje a legkeményebb mentális számolási világrekordok megdöntését.

A lap beszámolója szerint egyetlen nap alatt hat világrekordot sikerült megdönteni:

  • 100 darab négyjegyű szám fejben történő összeadására – 30,9 másodperc
  • 200 darab négyjegyű szám fejben történő összeadására – 1 perc 9,68 másodperc
  • 50 darab ötjegyű szám fejben történő összeadására – 18,71 másodperc
  • 20 számjegyű szám 10 számjegyű számmal való elosztása (10 feladatból áll) – 5 perc 42 másodperc
  • két ötjegyű szám fejben történő szorzására (10 feladatból áll) – 51,69 másodperc
  • két nyolcjegyű szám fejben történő szorzására (10 feladatból álló) – 2 perc 35,41 másodperc

Aaryan szerint a napi gyakorlás az egyik legfontosabb tényező a versenyekre való felkészülésben, ezért naponta körülbelül öt-hat órát gyakorol. Szabadidejében pedig szeret könyveket olvasni és videójátékozni.

A szülők elmondása alapján csodagyerekük már gyerekkorában is nagyon jó volt a számokban. Nyolcéves korában pedig már nemzetközi versenyeken is részt vettek vele, amelyekről számos érmet és trófeát hoztak haza.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.