Több diák kezdett rendszeresen inni a COVID miatt szigorúbban korlátozó országokban

Az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya miatt ihattak többet a diákok a COVID-19 világjárvány alatt.

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világjárvány alatti korlátozások hatással voltak a diákok alkoholfogyasztási szokásaira. Míg a legtöbb országban csökkent a fogyasztás, addig a szigorúbb intézkedéseket bevezető országokban – például Németországban és az Egyesült Államokban – sok hallgató számolt be a heti rendszerességű alkoholfogyasztás növekedéséről.

A kutatást az Antwerpeni Egyetem vezette, és 25 ország felsőoktatásban tanuló hallgatóinak szokásait vizsgálta a COVID előtti és a lezárások alatti időszakban. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett a munkában. Az eredmények szerint Magyarországon nem tapasztaltak jelentős változást.

A legtöbb országban csökkent a "nagyivás", azaz az egyszerre hat vagy több ital elfogyasztása, amit az iskolabezárások hatásával magyaráznak. Ugyanakkor az olyan országokban, ahol különösen szigorúan korlátozták a társas eseményeket – például Kanadában, Norvégiában, Izraelben és az Egyesült Államokban –, nőtt a heti rendszerességű alkoholfogyasztó diákok aránya.

A kutatók szerint ennek hátterében az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya állhat. Mivel a "nagyivás" általában közösségi eseményekhez kötődik, a szigorú korlátozások ezt visszaszorították, viszont a rendszeres alkoholfogyasztás egyes diákok számára megküzdési mechanizmussá válhatott.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.