Az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya miatt ihattak többet a diákok a COVID-19 világjárvány alatt.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világjárvány alatti korlátozások hatással voltak a diákok alkoholfogyasztási szokásaira. Míg a legtöbb országban csökkent a fogyasztás, addig a szigorúbb intézkedéseket bevezető országokban – például Németországban és az Egyesült Államokban – sok hallgató számolt be a heti rendszerességű alkoholfogyasztás növekedéséről.
A kutatást az Antwerpeni Egyetem vezette, és 25 ország felsőoktatásban tanuló hallgatóinak szokásait vizsgálta a COVID előtti és a lezárások alatti időszakban. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett a munkában. Az eredmények szerint Magyarországon nem tapasztaltak jelentős változást.
A legtöbb országban csökkent a "nagyivás", azaz az egyszerre hat vagy több ital elfogyasztása, amit az iskolabezárások hatásával magyaráznak. Ugyanakkor az olyan országokban, ahol különösen szigorúan korlátozták a társas eseményeket – például Kanadában, Norvégiában, Izraelben és az Egyesült Államokban –, nőtt a heti rendszerességű alkoholfogyasztó diákok aránya.
A kutatók szerint ennek hátterében az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya állhat. Mivel a "nagyivás" általában közösségi eseményekhez kötődik, a szigorú korlátozások ezt visszaszorították, viszont a rendszeres alkoholfogyasztás egyes diákok számára megküzdési mechanizmussá válhatott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
