Az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya miatt ihattak többet a diákok a COVID-19 világjárvány alatt.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világjárvány alatti korlátozások hatással voltak a diákok alkoholfogyasztási szokásaira. Míg a legtöbb országban csökkent a fogyasztás, addig a szigorúbb intézkedéseket bevezető országokban – például Németországban és az Egyesült Államokban – sok hallgató számolt be a heti rendszerességű alkoholfogyasztás növekedéséről.
A kutatást az Antwerpeni Egyetem vezette, és 25 ország felsőoktatásban tanuló hallgatóinak szokásait vizsgálta a COVID előtti és a lezárások alatti időszakban. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett a munkában. Az eredmények szerint Magyarországon nem tapasztaltak jelentős változást.
A legtöbb országban csökkent a "nagyivás", azaz az egyszerre hat vagy több ital elfogyasztása, amit az iskolabezárások hatásával magyaráznak. Ugyanakkor az olyan országokban, ahol különösen szigorúan korlátozták a társas eseményeket – például Kanadában, Norvégiában, Izraelben és az Egyesült Államokban –, nőtt a heti rendszerességű alkoholfogyasztó diákok aránya.
A kutatók szerint ennek hátterében az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya állhat. Mivel a "nagyivás" általában közösségi eseményekhez kötődik, a szigorú korlátozások ezt visszaszorították, viszont a rendszeres alkoholfogyasztás egyes diákok számára megküzdési mechanizmussá válhatott.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
