Az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya miatt ihattak többet a diákok a COVID-19 világjárvány alatt.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világjárvány alatti korlátozások hatással voltak a diákok alkoholfogyasztási szokásaira. Míg a legtöbb országban csökkent a fogyasztás, addig a szigorúbb intézkedéseket bevezető országokban – például Németországban és az Egyesült Államokban – sok hallgató számolt be a heti rendszerességű alkoholfogyasztás növekedéséről.
A kutatást az Antwerpeni Egyetem vezette, és 25 ország felsőoktatásban tanuló hallgatóinak szokásait vizsgálta a COVID előtti és a lezárások alatti időszakban. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett a munkában. Az eredmények szerint Magyarországon nem tapasztaltak jelentős változást.
A legtöbb országban csökkent a "nagyivás", azaz az egyszerre hat vagy több ital elfogyasztása, amit az iskolabezárások hatásával magyaráznak. Ugyanakkor az olyan országokban, ahol különösen szigorúan korlátozták a társas eseményeket – például Kanadában, Norvégiában, Izraelben és az Egyesült Államokban –, nőtt a heti rendszerességű alkoholfogyasztó diákok aránya.
A kutatók szerint ennek hátterében az unalom, a stressz és a társas érintkezés hiánya állhat. Mivel a "nagyivás" általában közösségi eseményekhez kötődik, a szigorú korlátozások ezt visszaszorították, viszont a rendszeres alkoholfogyasztás egyes diákok számára megküzdési mechanizmussá válhatott.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
