A varázsvilág egy kis darabja – így született meg az ugandai kviddics csapat

Valószínűtlenül hangzik és mégis igaz, hogy J.K. Rowling nagy sikerű regényei, a Harry Potter sorozat nyomán, éppen Ugandában alakul a történet béli sport mintájára egy kviddics csapat. De nem Uganda az egyetlen, ahol játsszák ezt a sportot, sőt világverseny is van belőle, ám azóta át kellett nevezniük.

  • Rodler Lili

Hogy hogyan került el mégis a messzi afrikai vidékre, az az igazán izgalmas történet. Minden azzal kezdődött, hogy egy John Ssentamu nevű tanár 2013-ban a Viktória-tó partján fekvő Masakából utazott matatuval, vagyis egy 14 ember szállítására alkalmas kisbusszal Uganda fővárosába, Kampalába, amikor észrevette, hogy az egyik útitársa az első Harry Potter-kötetet olvassa, kezdi el kifejteni a Telex.

A könyv annyira érdekesnek tűnt neki, hogy szinte kinézte az útitársa kezéből. Szerencsére a kedves idegen előzékeny volt, és kölcsönadta Ssentamunak, aki a történet elolvasása után annyira beleszeretett a kviddics ötletébe, hogy elhatározta alapít majd egy saját csapatot.

Az egytelen problémát abban látta, hogy a világ egy olyan szegletében él, ahol a legtöbben még csak hallásból sem ismerik Harry Pottert és a varázsvilágot.

„Azon tűnődtem, mivel lehetne felhívni az emberek figyelmét a térségünkre. Más afrikai városokban vannak kosárlabda- és focicsapatok profi játékosokkal, akikkel nem versenyezhetünk. De mi a helyzet a kviddiccsel?” – tette fel magának a kérdést későbbi visszaemlékezése szerint a helyi Good Shepherd Általános Iskola vezetője.

A kviddics ihletét eredetileg a quadball adta, ami egy nagyon is valódi játék. A rögbi, a kosárlabda és a kidobós egyvelege. A Harry Potter-regényekből és -filmekből megismert játékhoz hasonlóan ebben is vannak fogók, a lábuk között seprűnyéllel (csak ők repülés helyett szaladgálnak vele), valamint őrzők is, akiknek az a feladatuk, hogy megakadályozzák, hogy az ellenfél csapata pontot szerezzen. Vagyis azt, hogy átdobják a labdát a pálya szélén felállított karikák valamelyikén.

Az első quadballmeccset két évtizede, 2005-ben szervezték meg az amerikai Middlebury városában. A sportágért felelős szervezet 2022-ben döntött úgy, hogy megváltoztatja a Harry Potter-univerzumból ismert játék nevét kviddicsről quadballra. A módosításnak két oka is volt: egyrészt szerettek volna elhatárolódni J. K. Rowling vélt transzfóbiájától, másrészt pedig jogi okokból, mivel a nevet nem ők, hanem a Warner Bros. birtokolja hivatalosan.

 

Ssentamu az internetről tanult meg mindent, amit a kviddicsről – hivatalosan quadballról – tudni lehet, majd még abban az évben, 2013-ban meg is alapította a csapatát. Egy évvel később a nemzetközi quadball közösség (IQA) is felfigyelt az ugandai csapatra, akikhez 2014-ben ellátogatott egy brit játékos, hogy megossza velük a tudását. Az elszántságuknak és a játékkedvüknek köszönhetően 2016-ban bekerültek a frankfurti quadball-világbajnokság résztvevői közé, de nem tudták időben beszerezni a szükséges papírokat, így elúszott a vízumkérelmük is, az utazás pedig meghiúsult.

A quadballnak olyan egyedi szabályai is vannak, mint hogy egyszerre maximum négy azonos nemű játékos lehet a pályán. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy ne csak fiúk, hanem lányok is csapattagok lehessenek, amit Ssentamu szerint először nem mindenki nézett jó szemmel, mivel a nemi alapú diszkrimináció – sok más országhoz és kultúrához hasonlóan – Ugandában is jelen van. Ma viszont már lányos apukák és anyukák is ott állnak a pálya szélén az otthoni mérkőzéseken, és biztatják a gyerekeket, akiknek az az álmuk, hogy egyszer részt vehessenek a quadball-világbajnokságon.

A sportág szerelmeseinek egyébként kétévente van lehetőségük összemérni az erejüket. Az IQA honlapja szerint szerveztek már versenyt Firenzében, az Egyesült Államokban, ahogy a kanadai Burnay-ban is. Idén júliusban pedig a Brüsszelhez közeli Proximus Basecamp sportcsarnokban csaphatnak össze a világ quadballjátékosai.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.