1116. február 3-án, két évtizedes uralkodás után hunyt el Könyves Kálmán magyar király, I. Géza idősebbik fia. Amellett, hogy híresen művelt volt, Horvátország meghódítása miatt és elődje, Szent László szigorú törvényeinek enyhítése miatt vált a történelem egyik nevezetes nagy magyar királyává – fogalmazta meg a Rubicon.
Kálmán 1074 körül, I. Géza király idősebb fiaként jött világra. A források szerint púpos, sánta és beszédhibás volt, ezért apja egyházi pályára szánta. A „könyves” jelzőt a tanulmányaiból, és ebből fakadó műveltségéből kifolyólag adták neki a krónikások.
Nagybátyja, László mégis őt tette meg örökösének.
Kálmán 1095-ös trónra lépése után szinte azonnal bizonyította, mennyire rátermett uralkodó. Kiváló diplomáciai képességeinek köszönhetően számos szövetséget kötött, például a normannokkal és a bizánciakkal. Emellett sikerült rákényszerítenie a velencei dózsét a horvát és dalmát hercegi cím feladására. Ezeket a területeket ezek után Magyarországhoz csatolta, növelve a királyságot.
Nagybátyja végakarata nem okozott felhőtlen örömöt a családban. Ugyanis Kálmán öccse, Álmos, sosem tudott megbékélni azzal, hogy nem az övé lett a trón. Több alkalommal is fellázadt a bátyja ellen, ám minden próbálkozása sikertelen volt. Kálmány eleinte nem mért ki rá nagy büntetést, általában elküldte külföldre, hogy ott töltsön egy kis időt. Egy ilyen eset után, amikor Jeruzsálemből tért haza, állítólag merényletet szervezett bátyja ellen a Kálmán által alapított dömösi apátság átadásánál.
A történtek után V. Henrik német-római császárnál keresett menedéket, ám az Álmos segítségére érkező birodalmi hadak ellen a király ismét győzni tudott. Nem sokkal később Álmos újabb összeesküvést tervezett bátyja ellen, ám Kálmán ezt már nem hagyta megtorlás nélkül. Kivájatta Álmos és Béla nevű gyermeke szemét, majd a dömösi kolostorba záratta őket.
A sikeres király 20 évig tartó országlásának végül nem trónkövetelő öccse, hanem egy krónikus fülgyulladás vetett véget, 1116. február 3-án.
Könyves Kálmánt máig köztisztelet övezi. A magyar történelem egyik legtehetségesebb királyának tartják, aki alatt Magyarország jó eséllyel pályázott arra, hogy Közép-Kelet-Európa meghatározó nagyhatalma legyen.
