Fülgyulladás végzett 909 éve Könyves Kálmánnal

Korának egyik legműveltebb uralkodójának számított.

  • Rodler Lili

1116. február 3-án, két évtizedes uralkodás után hunyt el Könyves Kálmán magyar király, I. Géza idősebbik fia. Amellett, hogy híresen művelt volt, Horvátország meghódítása miatt és elődje, Szent László szigorú törvényeinek enyhítése miatt vált a történelem egyik nevezetes nagy magyar királyává – fogalmazta meg a Rubicon.

Kálmán 1074 körül, I. Géza király idősebb fiaként jött világra. A források szerint púpos, sánta és beszédhibás volt, ezért apja egyházi pályára szánta. A „könyves” jelzőt a tanulmányaiból, és ebből fakadó műveltségéből kifolyólag adták neki a krónikások.

Nagybátyja, László mégis őt tette meg örökösének.

Kálmán 1095-ös trónra lépése után szinte azonnal bizonyította, mennyire rátermett uralkodó. Kiváló diplomáciai képességeinek köszönhetően számos szövetséget kötött, például a normannokkal és a bizánciakkal. Emellett sikerült rákényszerítenie a velencei dózsét a horvát és dalmát hercegi cím feladására. Ezeket a területeket ezek után Magyarországhoz csatolta, növelve a királyságot.

Nagybátyja végakarata nem okozott felhőtlen örömöt a családban. Ugyanis Kálmán öccse, Álmos, sosem tudott megbékélni azzal, hogy nem az övé lett a trón. Több alkalommal is fellázadt a bátyja ellen, ám minden próbálkozása sikertelen volt. Kálmány eleinte nem mért ki rá nagy büntetést, általában elküldte külföldre, hogy ott töltsön egy kis időt. Egy ilyen eset után, amikor Jeruzsálemből tért haza, állítólag merényletet szervezett bátyja ellen a Kálmán által alapított dömösi apátság átadásánál.

A történtek után V. Henrik német-római császárnál keresett menedéket, ám az Álmos segítségére érkező birodalmi hadak ellen a király ismét győzni tudott. Nem sokkal később Álmos újabb összeesküvést tervezett bátyja ellen, ám Kálmán ezt már nem hagyta megtorlás nélkül. Kivájatta Álmos és Béla nevű gyermeke szemét, majd a dömösi kolostorba záratta őket.

A sikeres király 20 évig tartó országlásának végül nem trónkövetelő öccse, hanem egy krónikus fülgyulladás vetett véget, 1116. február 3-án.

Könyves Kálmánt máig köztisztelet övezi. A magyar történelem egyik legtehetségesebb királyának tartják, aki alatt Magyarország jó eséllyel pályázott arra, hogy Közép-Kelet-Európa meghatározó nagyhatalma legyen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.