Korának egyik legműveltebb uralkodójának számított.
1116. február 3-án, két évtizedes uralkodás után hunyt el Könyves Kálmán magyar király, I. Géza idősebbik fia. Amellett, hogy híresen művelt volt, Horvátország meghódítása miatt és elődje, Szent László szigorú törvényeinek enyhítése miatt vált a történelem egyik nevezetes nagy magyar királyává – fogalmazta meg a Rubicon.
Kálmán 1074 körül, I. Géza király idősebb fiaként jött világra. A források szerint púpos, sánta és beszédhibás volt, ezért apja egyházi pályára szánta. A „könyves” jelzőt a tanulmányaiból, és ebből fakadó műveltségéből kifolyólag adták neki a krónikások.
Nagybátyja, László mégis őt tette meg örökösének.
Kálmán 1095-ös trónra lépése után szinte azonnal bizonyította, mennyire rátermett uralkodó. Kiváló diplomáciai képességeinek köszönhetően számos szövetséget kötött, például a normannokkal és a bizánciakkal. Emellett sikerült rákényszerítenie a velencei dózsét a horvát és dalmát hercegi cím feladására. Ezeket a területeket ezek után Magyarországhoz csatolta, növelve a királyságot.
Nagybátyja végakarata nem okozott felhőtlen örömöt a családban. Ugyanis Kálmán öccse, Álmos, sosem tudott megbékélni azzal, hogy nem az övé lett a trón. Több alkalommal is fellázadt a bátyja ellen, ám minden próbálkozása sikertelen volt. Kálmány eleinte nem mért ki rá nagy büntetést, általában elküldte külföldre, hogy ott töltsön egy kis időt. Egy ilyen eset után, amikor Jeruzsálemből tért haza, állítólag merényletet szervezett bátyja ellen a Kálmán által alapított dömösi apátság átadásánál.
A történtek után V. Henrik német-római császárnál keresett menedéket, ám az Álmos segítségére érkező birodalmi hadak ellen a király ismét győzni tudott. Nem sokkal később Álmos újabb összeesküvést tervezett bátyja ellen, ám Kálmán ezt már nem hagyta megtorlás nélkül. Kivájatta Álmos és Béla nevű gyermeke szemét, majd a dömösi kolostorba záratta őket.
A sikeres király 20 évig tartó országlásának végül nem trónkövetelő öccse, hanem egy krónikus fülgyulladás vetett véget, 1116. február 3-án.
Könyves Kálmánt máig köztisztelet övezi. A magyar történelem egyik legtehetségesebb királyának tartják, aki alatt Magyarország jó eséllyel pályázott arra, hogy Közép-Kelet-Európa meghatározó nagyhatalma legyen.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
