2010 óta 230 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon

Magyarország az ingatlanok eladási ára és a bérleti díjak tekintetében is azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legdrasztikusabban emelkedtek az árak.

  • Székács Linda

2010 óta megháromszorozódtak az ingatlanárak Magyarországon és Észtországban. Az eladási árak 2024-ig, azaz 14 év alatt mintegy 230 százalékkal emelkedtek - világít rá az Eurostat.

A január 10-én megjelent beszámolójában az Eurostat azt írja, 2024 harmadik negyedében az ingatlanok eladási ára az Európai Unióban körülbelül 3,8 százalékkal, míg a bérleti díjak jellemzően 3,2 százalékkal emelkedtek 2023 azonos időszakához képest. 2010 és 2024 között azonban az ingatlanok piaci ára átlagosan mintegy 54,1 százalékkal nőtt az unió 20 tagállamában.

Az emelkedés mértéke országonként eltérő, ráadásul nem is kicsit. Míg Olaszországban például a lakásárak tekintetében 4 százalékos csökkenést tapasztaltak,

  • Luxemburgban 103 százalékkal,
  • Bulgáriában 110 százalékkal,
  • Portugáliában 113 százalékkal,
  • Ausztriában 114 százalékkal,
  • Csehországban 135 százalékkal,
  • Lettországban 154 százalékkal,
  • Litvániában 181 százalékkal,

Magyarországon és Észtországban pedig 230 százalékkal emelkedtek az árak a lakáspiacon.

 

Shutterstock
Az albérleti díjak tekintetében kevésbé drasztikus, de szintén látványos az emelkedés. 26 tagállamban átlagosan 26 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Magyarország itt is az élbolyba tartozik; itt 108 százalékkal emelkedtek az árak 14 év alatt. Minket csak
  • Írország (109%),
  • Litvánia (183%) és
  • Észtország (216%)

előz meg.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.