Mindegyikhez egy különleges történet is fűződik.
A karácsonyi és adventi ünnepkörhöz rengeteg szimbólum tartozik és mindegyik fontos jelentést hordoz. Már korábban írtunk az adventi ünnepkörhöz tartozó elemekről és azoknak a születéséről, mint az adventi koszorú vagy a kalendárium, így összegyűjtöttük azokat a növényeket, amik szorosan kötődnek az ünnepekhez. Illetve népi hagyományok és történetek is tartoznak hozzájuk, fogalmazta meg a Sokszínű vidék.
A felsoroltak közül párat már jóval a ma ismert karácsonyi ünnepek kialakulása előtt is használtak ünnepségeken.
Magyal
A magyal az örök élet és a termékenység szimbóluma volt, és azt hitték, hogy a növény otthoni felakasztása szerencsét és védelmet hoz. A magyal egyébként a jóakarat, a béke, az egészség és a boldogság szimbóluma. Főleg a piros és zöld színkombinációja miatt használják gyakran karácsonyi dekorációként
A legenda szerint az első magyal Krisztus lábnyomában nőtt, ahogy taposta a földet. Tüskés levelei és skarlát színű bogyói az értünk hullatott vérét és a szenvedését szimbolizálják. Európa számos részén a magyalt krisztustövisnek vagy szent fának is hívják.
Rozmaring
Lehet kevesen tudják, de a rozmaring nem csak egy remek fűszer, ami kiválóan passzol a karácsonyi sültekhez. Már jóval a mikulásvirág előtt is a karácsony szimbólumának számított. Úgy tartják, hogy a rozmaring volt az egyik növény Jézus jászolában.
A középkorban az emberek azt hitték, hogy ha szenteste rozmaring illatot éreznek, egészségesek és boldogok lesznek az újévben, ezért az emeleteken szétterített rozmaringon sétáltak.
A Kárpát-medencébe a rómaiak hozták, és terjesztették el, mint illat-, gyógy- és fűszernövényt. Magyarországon Árpád-házi Szent Erzsébetig nyúlik vissza a története, aki után a rozmaringból készült illatszert a „magyar királyné vizének” tartották egész Európában.
Borostyán
Már az őseink is hatalmas becsben tartották ezt a növényt. Manapság jellegzetes alakú, gazdag zöld levelei gyakran a virágkoszorúk és más ünnepi dekorációk kulcsfontosságú elemei. Régen viszont különleges jelentést tulajdonítottak neki.
Az ókori Rómában a vigasság istenét szőlővesszőből és borostyánlevélből font fejdísszel ábrázolták, illetve a kezében tartott serleget és a botot is szinte egészen befedte a növény. Ennek oka az volt, hogy az emberek úgy vélték, hogy a borostyán megóvja az embert a részegségtől.
Mikulásvirág
Ehhez a növényhez egy eléggé kiterjedt legenda kapcsolódik.
A történet szerint egy Pepita nevű fiatal mexikói lány elutazott egy hozzá közeli faluba, hogy felkeresse az ottani kápolna kicsi betlehemét. Sajnos nem volt elég pénze, hogy ajándékot vegyen a kis Jézusnak, így az út menti gyomokat szakította le és kötötte csokorba.
Nagyon csalódott és elkeseredett volt, hogy nem tud különb ajándékot vinni, de az unokatestvére megnyugtatta, hogy minden ajándék tökéletes, amit igaz szeretettel adnak. Ahogy beléptek a kápolnába és Pepita letette az útszéli virágokat a kis Jézus elé, azok azonnal egy csokor gyönyörű lángvörös mikulásvirággá változtak. A helyiek a növényt ezután csak karácsonyi csillagnak nevezték és a virág a helyi folklór és az ünnep szimbólumává vált Mexikóban.
Fagyöngy
Egy régi néphit szerint, ha egy fiú el akarja nyerni egy lány szerelmét, akkor fagyöngy alatt kellett megcsókolnia. A fagyöngy ma is közkedvelt adventi dísz, sok helyen elengedhetetlen kelléke a karácsonyi díszítésnek.
A kelták úgy vélték, hogy a fagyöngyöt egy villám hozta létre egy tölgyfában, így a növényt mágikus erővel ruházták fel. Azt gondolták róla, hogy Isten küldte és így akar nekik örök életet ajándékozni, hiszen maga a növény teljesen zöld és az az életet szimbolizálja.
Régen és most is – a hagyománytisztelő otthonokban – a fagyöngy olyan növénynek számít, amely szerencsét és jólétet hoz, elűzi a rossz gondolatokat, és fenntartja a harmóniát a családban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
