A Gergely-féle naptárreform előtt december 13-án volt a téli napforduló, így ez az éjjel számított a leghosszabb és legsötétebb éjszakának.
Hosszú évekig Szent Lúciát – vagyis Lucát - valós történeti személynek tartották, de mára már az egyház sem tartja annak, csak legendai alaknak.
Vértanúhalált halt a hitéért
A legenda úgy tartja, hogy Szent Luca a harmadik-negyedik század környékén élt Szicíliában, egy gazdag nemesember lányaként. Hite miatt szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak és még a vagyonát is szétosztotta a szegények között.
Mivel fogadalmát komolyan vette, inkább a vértanúhalált választotta, minthogy hozzámenjen egy pogány férfihoz. Ez azonban a bírónak nem tetszett és elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, ám az őrök meg sem tudták mozdítani. Megpróbálták máglyára vetni, de ahogy belekerült a lángok azonnal kialudtak. Végül egy kard végzett vele.
Egy másik legendaváltozat alapján Luca megvakította saját magát, mivel a pogány kérő azzal bókolt neki, hogy milyen szépek a szemei.
A magyar néphiedelemben inkább rosszra csábító alak
Luca a magyar folklórban sokkal inkább volt boszorkány, mint egy hitéért önmagát feláldozó mártír.
Korábban utaltunk is rá, hogy december 13-a számított a téli napfordulónak a Julianus-naptár szerint és ilyenkor a sötét automatikusan magával hozta a gonoszt is. Rengeteg babona és boszorkányűző népszokásunk született, többek között a Luca széke is.
Illetve december 13-a dologtiltó napnak is számított, főleg a női munkákra nézve. Csak, hogy párat említsünk:
„Lassan készül, mint a Luca széke”
Az egyik legismertebb hagyománya a Luca-napnak a Luca székének elkészítése. Mint ahogy a házimunka tiltása, ez is a boszorkányok ellen készült.
A Luca széke inkább hasonlít egy sámlira, mint rendes székre. A különleges benne, hogy 13-ától számítva naponta csak egy dolgot szabad rajta kifaragni. Hét különböző fából áll össze a szék, aminek olyan erősnek kell lennie, hogy egy felnőtt férfi súlyát is elbírja.
A néphiedelem úgy tartja, hogy december 24-én az éjféli misére a fiatalemberek a kabátujjukban lopták be titokban a székeket, hogy utána arra állva kileshessék a boszorkányokat. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték boszorkányokat.
Miután sikeresen megtalálták őket, a férfiaknak el kellett menekülniük onnan, hogy a banyák nehogy széttépjék őket. A biztonságuk érdekében vittek magukkal mákszemeket vagy apró szemű sót, amit menekülés közben maguk mögött szórtak szét. Ezzel lefoglalták a boszorkákat, mivel addig nem mehettek utánuk, amíg össze nem szedték egyenként a szemeket.
A sikeres menekülést követően a széket azonnal tűzre kellett vetniük, hogy a boszorkányok ne élhessék meg a reggelt.
A szerelem- és a „termékenységvarázslás” kéz a kézben jár
A Luca-nap tele van olyan varázslatokkal, ami a jólétet, a bőséget és a szerelmet hivatott megalapozni.
Termékenység szempontjából mindent elkövettek, hogy a tyúkok a következő évben bőséges mennyiségű tojást tojjanak. Megpiszkálták őket piszkavassal és versikéket mondtak nekik. Hasonló rituálékkal jártak el a gabonaterméssel kapcsolatban is.
A bőséges termés és termékenység előidézésére létezett egy népszokás, amit Magyarország egyes területein egészen az ötvenes évek végéig alkalmaztak. Lucázásnak nevezték, míg más helyeken kotyolásnak, esetleg palázolásnak.
Ilyenkor a fiúk Luca napjának hajnalától kezdve járták a házakat fadarabot vagy szalmát vittek magukkal, és arra térdelve mondták vagy énekelték mágikus, termékenyvarázsló szövegüket. Majd szétszórták a szalmát és vérték, hogy a gazdasszony ajándékot adjon nekik. Ha kaptak, akkor a ház jövő évi termése bőséges lesz.
A termés mellett a másik legfontosabb dolog egy család életében, ha van lányuk, hogy kihez megy hozzá majd feleségül. Ehhez kapcsolódóan is voltak néphagyományok, amiket hosszasan őriztek vidéken az emberek. Ilyen például a gombócokba rejtett férfi nevek.
Talán ez a legismertebb népszokás, ami a jövendőbeli megjóslását illeti. Luca napjára a lányok 12 gombócot gyúrtak és mindegyikbe rejtettek egy-egy fiúnevet, akik a lehetséges férjjelöltek voltak. Aznap aztán megfőzték a gombócokat, és amelyik gombóc elsőnek úszott fel, abban volt a jövendőbeliük neve.
Hasonló metódus volt a Luca-cédula, ami szintén népszerű jóslásnak számított korábban. A lányok 12 cetlire írtak fiúneveket, összehajtották őket és minden nap eldobtak egyet anélkül, hogy megnézték volna, hogy mi áll benne. Az utolsónak maradt cetlin volt a név, ahogy a fiút majd hívni fogják.
Vessünk Luca napján búzát
Pár évtizeddel ezelőtt is élt a szokás, hogy a háztartásokban egy agyagtálba búzát vetettek Luca napon. Ha azok karácsonyig kikeltek, akkor jövőre jó termés lesz a földeken a lány a háznál férjhez megy és az állatok egészségesek maradnak.
A Luca búzával a templomi oltárt is díszítették, és karácsonykor még égő gyertyát is állítottak a búzatövek közé.
Szent Miklósra, a szegények pártfogójára és az önzetlen ajándékozóra az egyik legnépszerűbb védőszentként tekint a világ. Azt viszont kevesen tudják, hogy egyszer sikerült annyira kihozni a sodrából, hogy még egy pofont is kiosztott.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
