A Gergely-féle naptárreform előtt december 13-án volt a téli napforduló, így ez az éjjel számított a leghosszabb és legsötétebb éjszakának.
Hosszú évekig Szent Lúciát – vagyis Lucát - valós történeti személynek tartották, de mára már az egyház sem tartja annak, csak legendai alaknak.
Vértanúhalált halt a hitéért
A legenda úgy tartja, hogy Szent Luca a harmadik-negyedik század környékén élt Szicíliában, egy gazdag nemesember lányaként. Hite miatt szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak és még a vagyonát is szétosztotta a szegények között.
Mivel fogadalmát komolyan vette, inkább a vértanúhalált választotta, minthogy hozzámenjen egy pogány férfihoz. Ez azonban a bírónak nem tetszett és elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, ám az őrök meg sem tudták mozdítani. Megpróbálták máglyára vetni, de ahogy belekerült a lángok azonnal kialudtak. Végül egy kard végzett vele.
Egy másik legendaváltozat alapján Luca megvakította saját magát, mivel a pogány kérő azzal bókolt neki, hogy milyen szépek a szemei.
A magyar néphiedelemben inkább rosszra csábító alak
Luca a magyar folklórban sokkal inkább volt boszorkány, mint egy hitéért önmagát feláldozó mártír.
Korábban utaltunk is rá, hogy december 13-a számított a téli napfordulónak a Julianus-naptár szerint és ilyenkor a sötét automatikusan magával hozta a gonoszt is. Rengeteg babona és boszorkányűző népszokásunk született, többek között a Luca széke is.
Illetve december 13-a dologtiltó napnak is számított, főleg a női munkákra nézve. Csak, hogy párat említsünk:
„Lassan készül, mint a Luca széke”
Az egyik legismertebb hagyománya a Luca-napnak a Luca székének elkészítése. Mint ahogy a házimunka tiltása, ez is a boszorkányok ellen készült.
A Luca széke inkább hasonlít egy sámlira, mint rendes székre. A különleges benne, hogy 13-ától számítva naponta csak egy dolgot szabad rajta kifaragni. Hét különböző fából áll össze a szék, aminek olyan erősnek kell lennie, hogy egy felnőtt férfi súlyát is elbírja.
A néphiedelem úgy tartja, hogy december 24-én az éjféli misére a fiatalemberek a kabátujjukban lopták be titokban a székeket, hogy utána arra állva kileshessék a boszorkányokat. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték boszorkányokat.
Miután sikeresen megtalálták őket, a férfiaknak el kellett menekülniük onnan, hogy a banyák nehogy széttépjék őket. A biztonságuk érdekében vittek magukkal mákszemeket vagy apró szemű sót, amit menekülés közben maguk mögött szórtak szét. Ezzel lefoglalták a boszorkákat, mivel addig nem mehettek utánuk, amíg össze nem szedték egyenként a szemeket.
A sikeres menekülést követően a széket azonnal tűzre kellett vetniük, hogy a boszorkányok ne élhessék meg a reggelt.
A szerelem- és a „termékenységvarázslás” kéz a kézben jár
A Luca-nap tele van olyan varázslatokkal, ami a jólétet, a bőséget és a szerelmet hivatott megalapozni.
Termékenység szempontjából mindent elkövettek, hogy a tyúkok a következő évben bőséges mennyiségű tojást tojjanak. Megpiszkálták őket piszkavassal és versikéket mondtak nekik. Hasonló rituálékkal jártak el a gabonaterméssel kapcsolatban is.
A bőséges termés és termékenység előidézésére létezett egy népszokás, amit Magyarország egyes területein egészen az ötvenes évek végéig alkalmaztak. Lucázásnak nevezték, míg más helyeken kotyolásnak, esetleg palázolásnak.
Ilyenkor a fiúk Luca napjának hajnalától kezdve járták a házakat fadarabot vagy szalmát vittek magukkal, és arra térdelve mondták vagy énekelték mágikus, termékenyvarázsló szövegüket. Majd szétszórták a szalmát és vérték, hogy a gazdasszony ajándékot adjon nekik. Ha kaptak, akkor a ház jövő évi termése bőséges lesz.
A termés mellett a másik legfontosabb dolog egy család életében, ha van lányuk, hogy kihez megy hozzá majd feleségül. Ehhez kapcsolódóan is voltak néphagyományok, amiket hosszasan őriztek vidéken az emberek. Ilyen például a gombócokba rejtett férfi nevek.
Talán ez a legismertebb népszokás, ami a jövendőbeli megjóslását illeti. Luca napjára a lányok 12 gombócot gyúrtak és mindegyikbe rejtettek egy-egy fiúnevet, akik a lehetséges férjjelöltek voltak. Aznap aztán megfőzték a gombócokat, és amelyik gombóc elsőnek úszott fel, abban volt a jövendőbeliük neve.
Hasonló metódus volt a Luca-cédula, ami szintén népszerű jóslásnak számított korábban. A lányok 12 cetlire írtak fiúneveket, összehajtották őket és minden nap eldobtak egyet anélkül, hogy megnézték volna, hogy mi áll benne. Az utolsónak maradt cetlin volt a név, ahogy a fiút majd hívni fogják.
Vessünk Luca napján búzát
Pár évtizeddel ezelőtt is élt a szokás, hogy a háztartásokban egy agyagtálba búzát vetettek Luca napon. Ha azok karácsonyig kikeltek, akkor jövőre jó termés lesz a földeken a lány a háznál férjhez megy és az állatok egészségesek maradnak.
A Luca búzával a templomi oltárt is díszítették, és karácsonykor még égő gyertyát is állítottak a búzatövek közé.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
