A fennmaradt történetek és egyházi hagyomány alapján valószínűnek tartják, hogy a vele kapcsolatos legendakincsben több férfi alakja is ötvöződik.

Kicsoda myrai Szent Miklós?

Miklós kis-ázsia környékén Patarában születhetett Krisztus után 245 körül, gazdag szülők leszármazottja ként. Sajnálatos módon kisgyerekként árvaságra jutott így ennélfogva érsek nagybátyja nevelte egy kolostorban. Olyan nagy hatással volt rá, hogy később ő maga is a papi hivatást választotta.

A legenda szerint Myra érsekének halálakor isteni sugallatra Myra városába indult. Ott eközben a legidősebb püspök látomásban parancsot kapott Istentől, hogy azt válasszák meg érseknek, aki a következő hajnalon legelsőként megy a templomba imádkozni. Ez a személy természetesen nem más volt, mint Miklós. Ezután több mint fél évszázadon át vezette a myrai keresztényeket, az akkor még inkább pogánynak mondható világban.

A vagyonát a szegények és árvák megsegítésére fordította, így már életében szentként tisztelték. Noel Baba, azaz Ajándékozó Apa néven nevezték. 342. december 6-án halt meg, ezért máig ezen a napon emlékezünk rá.

1087-ben, miután a muszlimok feldúlták Myrát, földi maradványai itáliai kalmárok kezén Bari városába kerültek. Az ereklyék számára új templomot emeltek a városban, amely azóta is jelentős zarándokhely, olvasható az mkvm.hu oldalán.

Nem csak a szegények pártfogójaként vált ismerté

Szent Miklós a hajadonok, a kereskedők, a fiúk és a diákok, illetve a tengerészek védőszentje is. Mindegyik titulust kiérdemelte, aminek a történeteiről Szémán István: Csodatevő Szent Miklós élete és csodái című 1913-as gyűjteményben olvashatunk.

Így vált például a kereskedők védőszentjévé:

„Egyszer Lyciában a rossz esztendők után nagy lett az éhínség. Itáliában azonban bő termés volt, s egy szicíliai kereskedő sok gabonát vásárolt össze, melyet értékesíteni akart. Ennek álmában jelent meg Szent Miklós és arra kérte, hogy Myrába rögtön élelmet szállítson. A kereskedő fölébredve azt hitte, hogy csak egyszerű álom volt, de a markában három darab aranyat szorongatott, amelyet Szent Miklós adott neki előlegül. Hajójával rögtön Myrába evezett, ahol az érsek az egész szállítmányt megvette tőle, és kiosztotta a szűkölködők között.” (Szémán István: Csodatevő Szent Miklós élete és csodái 1913.)

Az egyik leggyakrabban ábrázolt alakja Szent Miklósnak, amikor a fiúk és diákok védőszentjévé vált. A legenda szerint egy gazdag nemesember fiait, akik Szent Miklóst jöttek meglátogatni, megölte egy gonosz fogadós majd egy hordóba rejtette a testeket. A jóságos Szent Miklós álmában látta a történteket, reggel azonnal a fogadóba sietett püspöki ruhában. A gonoszt megbüntette, és feltámasztotta a fiúkat. A képeken ezt úgy ábrázolják, hogy a fiúk egy dézsában állnak felemelt karral és Szent Miklóshoz könyörögnek.

Elbocsájtották, mint püspököt

Nem sokat hallani erről az esetről, pedig szintén egy érdekes legenda övezi. A történet szerint Miklós részt vett a niceai zsinaton a keresztényüldöztetések idején. Az egyik hitvita, amelyben azt próbálták megállapítani, hogy Jézus azonos-e Istennel, vagy csak hasonló vele a jóságos Miklós annyira felbőszült, hogy felpofozta az ellentábort vezető Auriust. Tette miatt hazaküldték a zsinatrtól és megfosztották püspöki székétől.

Viszont ez nem tartott sokáig, ugyanis a rákövetkező éjjelen a zsinat résztvevői álmot láttak. Az álomban megjelent nekik Szent Miklós az egyik oldalán Istennel a másikon pedig az érseki ruhába öltöztetett Szűz Máriával. Azonnal tudták, hogy vissza kell hívniuk, így is tettek és vissza is kapta a püspöki székét, meg persze bocsánatot kértek tőle.

Innentől kezdve még nagyobb tiszteletnek örvendett.

Mióta hagyomány ajándékozni Miklós napján?

Hogy mikor kezdődött pontosan, az mára már kibogozhatatlan sajnos. Egyesek szerint már Szent Miklós életében hagyománnyá vált, hogy az emberek adnak egymásnak valamilyen ajándékot december 6-án, ezzel is tisztelegve Szent Miklós nagylelkűségének. Más forrásokból viszont arra engednek következtetni a francia apácák ajándékoztak először azon a napon a 11. században.

Európában a szokás a 16. században terjedt el, bár régió szinten különböznek a hozzá fűzött történetek, a Mikulás megnevezése és alakja. Magyarországon a 19. század közepe óta ajándékoztak, ami kezdetben a polgárság körében vált elterjedté.

A magyar gyerekeket a Mikulás vagy a Télapó ajándékozza meg december 6. előestéjén. A gondosan kipucolt cipők az ablakban várják, mert azon át közlekedik, nem pedig a kéményben, mint az angolszász világban. A Télapó kísérője a krampusz, aki ijesztgeti a rossz gyerekeket, virgácsot ad nekik. A magyar Mikulás érdekes módon a Miklós név szláv változatát viseli. A krampusz szó eredete bizonytalan: származhat a latin crampus, ’görcs’ kifejezésből, de a régi német Krampenből is, ami kampót jelent.

Az észak-európai régiókban egy Knecht Ruprecht nevű alakot rendeltek a Mikulás mellé, ami még a krampusznál is ijesztőbbnek számított a germán legendák szerint. Ó a mondák szerint elvitte egy zsákban a rossz gyerekeket.

Mikulás a világban

Régen a Szovjetunióban is létezett egy alak a Mikulásra, Ők Gyed Maroznak, Fagy apónak nevezték. Ennek a figurának a mintájára jelent meg az 1950-es években nálunk is a „szocialista” Télapó: egy minden vallásos tartalomtól megfosztott jutalmazó-büntető figura. Akkoriban sok őt köszöntő gyermekdal keletkezett, melyek máig felhangzanak a Mikulás köszöntésekor is.

A 19. században az ünnephez kapcsolódó amerikai szokások elérték a ma is ismert formájukat. Ehhez nagyban hozzájárult Clement Clarke Moore 1823. december 23-án megjelent, roppant népszerűvé vált karácsonyi verse is, amely szerint Santa Claus szánját nyolc rénszarvas húzza, és a kéményen át ereszkedik a házba.

Amerikában és Angliában is, december 25-én reggelre hozza meg a Mikulás – itt Santa Claus – a karácsonyi ajándékokat. Ilyenformán náluk a december 6-a nem ünnep, illetve nem úgy, mint a keleti-európai régiókban. Egyébként Santa Claus alakja a holland Sinterklaasból fejlődött ki, aki egy manószerű, mókás figura.

Van, ahol az ajándékot nemhogy nem a Mikulástól, de még csak nem is karácsonykor várják: a spanyol gyerekeket a Háromkirályok örvendeztetik meg Vízkereszt napján, január 6-án.

Eredetileg nem is piros volt a Mikulás ruhája

A századelőn készült képeslapokon, bonbonosdobozokon, ajándékkísérő kártyákon, csokoládépapírokon rendkívül változatos színű és ruhájú Mikulásokat lehetett látni. Egy dolog volt mindegyikben a közös, hogy méltóságteljes püspököt ábrázolnak.

A püspöki palást kék, piros, zöld és lila színben is pompázott a képeken, meg természetesen az olyan kötelező kellékek, mint a püspöksüveg és a pásztorbot sem maradhattak el, a zsákról nem is beszélve.

Az egységes ábrázolást végül Amerika adta meg a világnak. Ott is sokáig élt a piros, kék, zöld vagy lila palástot viselő püspök alakja, míg Louis Prang bostoni nyomdász 1885-ben nagy példányszámban ki nem adott egy képeslapot, amelyen piros ruhában ábrázolta. Az Egyesült Államokban ettől kezdve ez a szín vált elterjedté. A mai alakját viszont egy 1931-es Coca Cola reklámnak köszönheti.

Haddon Sundblom volt az a grafikus, akit felkértek ’31-ben, hogy csinálja meg a Coca Cola téli kampányának arcát. Ő megalkotta a ma is ismert pirosba öltöztetett, pocakos, pirospozsgásan mosolygós Mikulás arcát, amit ma is ismer az egész világ az Amerikai Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Finnországtól Dél-Afrikáig.