Cipőtolvaj menyétet fogtak a rendőrök egy japán óvodában

Az óvoda dolgozóit aggasztotta, hogy vajon ki vagy mi randalírozhat az intézmény falai között éjszakánként.

  • Székács Linda

Tíz gyerek tízenöt darab cipője tűnt el nyomtalanul egy Japán óvodából november elején. Egy nappal később még három cipőnek veszett nyoma, számos további lábbelit pedig a padlón szétdobálva találtak az óvoda dolgozói. A "lopások" előtt a The Guardian szerint tanácstalanul álltak a rendőrök és az óvodai dolgozói. Az utóbbiakat egyébként kifejezetten aggasztotta is, hogy vajon ki randalírozhat az intézményben az éj leple alatt.

Annak érdekében, hogy erre a kérdésre választ kapjanak, a rendőrség három biztonsági kamerát szerelt fel az intézményben, ami november 11-én rögzítette is a tolvaj kilétét. Egy szorgos menyétet, aki az egyik falból előbújva kevesebb mint 10 másodperc alatt eltulajdonított a gyerekek cipőtárolójából egy fehér tornacipőt, majd azzal a szájában eltűnt.

 

"Nagyon aggódtunk, de megnyugtató számunkra, hogy tudjuk, csak egy állatról van szó" - mondta az óvoda egy dolgozója az egyik helyi újságnak, a Mainichi-nak.

A cipőket azóta sem találták meg. A Chikushi Jogakuen Egyetem egyik professzora Hiroshi Sasaki szerint ugyanakkor az állat viselkedésének oka feltehetően az lehet, hogy nemrégiben kicsinyei születtek, a cipőket pedig fészeképítéshez használja. Így szeretné megvédeni a kicsiket a hidegtől.

A "bűnmegelőzés" érdekében az óvodában hálót szerelnek fel a cipőtárolók elé.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.