Cipőtolvaj menyétet fogtak a rendőrök egy japán óvodában
Az óvoda dolgozóit aggasztotta, hogy vajon ki vagy mi randalírozhat az intézmény falai között éjszakánként.
Székács Linda
Tíz gyerek tízenöt darab cipője tűnt el nyomtalanul egy Japán óvodából november elején. Egy nappal később még három cipőnek veszett nyoma, számos további lábbelit pedig a padlón szétdobálva találtak az óvoda dolgozói. A "lopások" előtt a The Guardian szerint tanácstalanul álltak a rendőrök és az óvodai dolgozói. Az utóbbiakat egyébként kifejezetten aggasztotta is, hogy vajon ki randalírozhat az intézményben az éj leple alatt.
Annak érdekében, hogy erre a kérdésre választ kapjanak, a rendőrség három biztonsági kamerát szerelt fel az intézményben, ami november 11-én rögzítette is a tolvaj kilétét. Egy szorgos menyétet, aki az egyik falból előbújva kevesebb mint 10 másodperc alatt eltulajdonított a gyerekek cipőtárolójából egy fehér tornacipőt, majd azzal a szájában eltűnt.
"Nagyon aggódtunk, de megnyugtató számunkra, hogy tudjuk, csak egy állatról van szó" - mondta az óvoda egy dolgozója az egyik helyi újságnak, a Mainichi-nak.
A cipőket azóta sem találták meg. A Chikushi Jogakuen Egyetem egyik professzora Hiroshi Sasaki szerint ugyanakkor az állat viselkedésének oka feltehetően az lehet, hogy nemrégiben kicsinyei születtek, a cipőket pedig fészeképítéshez használja. Így szeretné megvédeni a kicsiket a hidegtől.
A "bűnmegelőzés" érdekében az óvodában hálót szerelnek fel a cipőtárolók elé.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.