Kisebb arányban, de a fiatal fiúkban is kialakulhat megfelelési vágy a közösségi média idealizált tartalmai miatt.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására – tette közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) saját kutatását, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait figyelte meg.
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a fiatalok többsége tisztában van az internet és a közösségi média veszélyeivel, mégsem foglalkoznak kellő mértékben a megelőzéssel. Jelentős részük ennek a korosztálynak például nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyerekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférés, valamint a szórakozás lehetőségét tartották.
A legtöbben a kockázatok közül
találták a leginkább fenyegetőnek.
Ahogyan azt már előtte sok más, úgy az NMHH tanulmánya is rávilágított arra, hogy az online közösségi platformoknak jelentős idealizáló hatása van. Bár a digitális térben látott idealizált képek okozta megfelelési vágy a fiúkat is érinti, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol.
„A friss felmérések szerint a közösségi médiában látottak hatására a fiúk csaknem 18 százaléka, míg a lányok mintegy fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a fiatalokhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak”
- olvasható az NMHH közleményében.
Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a gyerekeket a tudatos médiafogyasztásra kellene ösztönözni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy fontos felvértezni a fiatalokat a szükséges információval, amellyel megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt az online és offline világ között.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
