Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Kisebb arányban, de a fiatal fiúkban is kialakulhat megfelelési vágy a közösségi média idealizált tartalmai miatt.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására – tette közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) saját kutatását, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait figyelte meg.
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a fiatalok többsége tisztában van az internet és a közösségi média veszélyeivel, mégsem foglalkoznak kellő mértékben a megelőzéssel. Jelentős részük ennek a korosztálynak például nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyerekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférés, valamint a szórakozás lehetőségét tartották.
A legtöbben a kockázatok közül
találták a leginkább fenyegetőnek.
Ahogyan azt már előtte sok más, úgy az NMHH tanulmánya is rávilágított arra, hogy az online közösségi platformoknak jelentős idealizáló hatása van. Bár a digitális térben látott idealizált képek okozta megfelelési vágy a fiúkat is érinti, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol.
„A friss felmérések szerint a közösségi médiában látottak hatására a fiúk csaknem 18 százaléka, míg a lányok mintegy fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a fiatalokhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak”
- olvasható az NMHH közleményében.
Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a gyerekeket a tudatos médiafogyasztásra kellene ösztönözni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy fontos felvértezni a fiatalokat a szükséges információval, amellyel megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt az online és offline világ között.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Meghirdeti a Törőcsik Mari-ösztöndíjat a 2026/2027-es tanévre az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM). A nyertes hallgatók tíz hónapon keresztül havi nettó 100 ezer forintos támogatást kaphatnak.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.