Visszatér jövőre a Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Tizenhárom epizóddal és az első évadok letisztultságával várhatjuk vissza a képernyőre a kortalan történeteket.

  • Rodler Lili

A hangfelvételek készek, a forgatókönyveket megírták, már csak képivilág megalkotása zajlik, de várhatóan 2025-ben már a tévé sugározni fogja a vadonatúj részeket, derült ki a Kecskemétfilm MTI-nek küldött közleményéből. Az epizódok kiválasztását, az azóta már elhunyt, Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, akikhez csatlakozott a későbbiekben Tóth Gábor néprajzkutató is. Jankovics halála után Csákovics Lajos folytatta a munkát, akivel a híres rajzfilmrendező és grafikus együtt rendezte a Toldi-sorozatot.

Csákovics elmondta, hogy az új részekkel szeretnének visszatérni az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert egyre inkább a túldíszítettség lett a jellemző a továbbiakra. „Hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazta meg.

A 2020 októberében hungarikummá vált sorozat mind a 100 epizódját a kecskeméti rajzfilmstúdióban készítették 1976 és 2011 között. Az ötletadó és egyben producer Mikulás Ferenc volt, a vizuális koncepciót pedig Jankovics Marcell alkotta meg. Hogy minél változatosabb látványvilágot tárhassanak a nézők elé számos alkotó dolgozott a rajzfilmsorozaton. A sorozat vezető rendezői Jankovics Marcell mellett Horváth Mária és Nagy Lajos voltak, a zenei aláfestést pedig a Kaláka együttes teremtette meg.

A történetek népi mesemondók és neves színészek hangján szólaltak meg, és bár a következő részekben is számos színművész hangja hallható lesz majd, Szabó Gyula orgánuma valószínűleg felülmúlhatatlan marad. Az ő neve és hangja fonódott a leginkább össze a Magyar népmesék rajzfilmsorozatával, és ez kollektív emlék marad minden generációnak, akik ezeken a meséken nőttek fel.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.