Kiváltképp Young Adult írók regényeit, valamint színes bőrű és LMBTQ+ emberekről szóló könyveket tiltottak be.
Meghaladja a tízezret azoknak a könyveknek a száma, amiket betiltottak az Amerikai Egyesült Államok egyes államaiban - derül ki a szólásszabadsággal foglalkozó civil szervezet, a PEN America felméréséből, amiről a The Guardian számolt be.
A republikánus vezetésű amerikai államokban az elmúlt években egyre súlyosabban cenzúrázták a diákok számára elérhető könyveket és tananyagot. Tiltólistára került többek között Margaret Atwood népszerű regénye, A szolgálólány meséje, a Ne bántsátok a feketerigót!, a Zabhegyező, és olyan jelenleg is népszerű Young Adult írók regényei is, mint Sarah J. Maas, Colleen Hoover vagy Jennifer L. Armentrout.
Kiváltképp az olyan regények vannak célkeresztben, amik az LMBTQ+ közösség tagjairól, vagy színes bőrű emberektől, azok történeteiről szólnak.
Ezeket a regényeket eltávolították az iskolakönyvtárakból és bizonyos államokban a tananyagot is jelentősen szigorították. A helyzet Florida, Utah és Iowa államokban a legsúlyosabb. Utah államban például már akkor is betilthatnak egy könyvet, ha arról mindössze három körzetben vélekednek úgy, hogy "érzékeny anyagot tartalmaz", Iowában pedig a nemi identitásról és a szexuális orientációkról hetedik osztály előtt nem tanulhatnak a diákok.
A könyvek betiltása ellen számos civil szervezet, kiadó és író is tiltakozik, egyelőre azonban nem túl sok sikerrel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
