A már távozott és a távozást fontolgató gyerekvédelmi szakemberek tömege kereste meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetét, hogy segítséget kérjenek a jogszabály megtámadásában – írta meg a Népszava. „Az ügyfelek keresetleveleit szeptember közepéig kell elküldeni az illetékes munkaügyi bíróságokra, így a perek akár már a hónap végén elkezdődhetnek. A jogi eljárás nehézkes lesz” – nyilatkozta a Népszavának Boros Ilona, az egyesület Egyenlőség programjának vezetőjétől.
A törekvések ott ütközhetnek falba, hogy az elbocsájtások egy már meglévő jogszabály szerint történtek meg. Így nehezen támadható a munkáltató, a bíróság nem mondhatja ki könnyen, hogy jogszerűtlenül jártak el a munkavállalóval. „Ezért a stratégiai cél az, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé. Úgy, hogy a bíró az alaptörvénybe ütköző jogszabály miatt kérjen állásfoglalást a testülettől” - folytatta a szakértő.
A TASZ álláspontja szerint az adatlapon szereplő kérdések, a kapcsolódó környezettanulmány és az, hogy nemcsak a dolgozókra korlátozódik, hanem a velük egy háztartásban élő családtagjaikra is kiterjed, az az Alaptörvényben rögzített magánélethez fűződő jog súlyosan sérelme. Az Alaptörvényben foglaltak kimondja, hogy:
mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
A kormányzati érvelésre reagálva, miszerint az ilyen típusú vizsgálat többek között a rendőrség, a katasztrófavédelem és a NAV munkatársainak is kötelező, Boros Ilona kifejtette, hogy az említett területeken a vizsgálatot a korrupció elkerülésére hozták létre. Mivel ez a gyerekvédelemben ilyen formán nem áll fenn, az árva, vagy egy bántalmazó családból kiemelt gyerekkel kapcsolatban a vesztegetés gyanújának semmilyen reális esélye sincs.
A szakértő szerint a jogszabály ugyan a bicskei botrány nyomán született, de a céljával teljesen ellentétes lett. Nem alkalmas arra, hogy a megfelelő szakemberek kiválasztását vagy megtartását segítse. Nem enged betekintést abba, hogy miként bánnak a gyerekekkel. „A jogalkotás céljával ugyanis az nem függ össze, hogy valakinek a falmászás a hobbija, vagy az evezés” – mondta a szakértő. Viszont arra tökéletes, hogy folyamatos félelemben tartsa a dolgozókat.
A jogszabályt különösen jogsértővé az teszi viszont, hogy a gyerekvédelemben dolgozóval egy háztartásban élő felnőtt, így az élettárs, vagy akár az anyós, a nagyszülő, esetleg a gimnazista, egyetemista, 18. életévet betöltött gyerek életmódját, szokásait, jövedelmét is ellenőrzik, őket is megfigyelhetik. Ha esetleg valamelyik hozzátartozó nem egyezne bele, hogy felülvizsgálják, akkor máris elbocsájtják a gyerekvédelemben dolgozót. Ez a szituáció olyan kényszerhelyzeteket teremthet, amelyek tönkre tehetik akár a családi kapcsolatokat is.
Boros Ilona azzal érvelt tovább, hogy emiatt a jogszabály miatt kiváló szakemberek hagyják el a gyerekvédelmet, ami kifejezetten nagy kárt okoz. Azok viszont, akik bántják a gyerekeket, biztosan nem most fogják ezt bevallani.
