Egy új felmérés szerint 2019-hez képest harmadára csökkent a diákok e-cigaretta használata.
Az öt évvel ezelőtti aggasztó csúcshoz képest nagyot zuhant az e-cigarettát használó tinédzserek aránya az Egyesült Államokban, ami reményt keltett a közegészségügyi tisztviselők körében – írja a New York Times.
Az Országos Ifjúsági Dohányzás-felméréséből kiderült, hogy a diákok kevesebb mint 8 százaléka számot be arról, hogy e-cigarettát használt volna az elmúlt hónapban, amivel az évtized eddigi legalacsonyabb szintjét sikerült elérniük.
A több ezer tinédzser által kitöltött felmérés alapján 2019-ben még a diákok 27 százaléka nyilatkozott arról, hogy használ e-cigarettát, ami a felmérés eddig csúcsát jelentette. A becslések szerint idén 500 ezer fővel kevesebb érintettet számoltak, mint tavaly.
| A dohányzás szabályozása Amerikában |
| Az Egyesült Államokban 2019-ben egy törvénymódosításnak köszönhetően 18-ról 21-re emelték a dohánytermékek megvásárlásának korhatárát. Ez a jogszabály azonnal hatályba is lépett, így azóta illegális bármilyen dohányterméket - beleértve az e-cigarettát is - 21 év alatti személyeknek értékesíteni. |
Közegészségügyi szakértők szerint ehhez a csökkenéshez több tényező is hozzájárult: beleértve a városi és állami ízesített dohányok tilalmát, a termékek eladóival szembeni intézkedéseket, valamint három, a fiatalokat célzó kampányt.
Voltak, akik a hírt a hagyományos cigaretta használatának csökkenésével hasonlították össze, amely szintén elérte már a mélypontot - 1,6 százalékos használatot.
Számos közegészségügyi csoport már felhívta a figyelmet az e-cigaretta fiatalokra gyakorolt lehetséges hatásaira, beleértve a toxinoknak és rákkeltő anyagoknak való kitettséget — amelyek közül néhány még nem ismert. Ezekben a termékekben a nikotinszint nagyon magas lehet, ami növeli a függőség és a serdülők fejlődő agyának sérülésének kockázatát.
.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
