Egy új sportágban, gördeszkában versenyez a 2024-es világversenyen.
Csodagyereknek tartják a 2024-es olimpia legfiatalabb versenyzőjét, a gördeszkás, kínai származású Zheng Haohao-t, aki 2012. augusztus 11-én született, tehát az olimpia ideje alatt még mindössze 11 éves és 11 hónapos.
A gördeszkázás 2021-ben a tokiói olimpián debütált új sportágként a világversenyen. Ebben a sportágban remekel a hamarosan a 12. életévét betöltő sportoló, Kína valaha volt legfiatalabb olimpikonja, aki a Reuters cikke szerint alig négy évvel ezelőtt, 7 éves korában kezdett gördeszkázni, idén pedig már az olimpián versenyez, amire a kvalifikációját éppen Budapesten, az Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválján szerezte meg.
A fiatal lány korábban egy interjúban úgy nyilatkozott, nagyon menőnek, kissé talán már nárcisztikusnak érzi magát deszkázás közben. A párizsi olimpián szeretne a legjobb 16-ba jutni, de azt mondta, azt sem bánja, ha ez nem sikerül, mert a lényeg, hogy jól érezze magát a világversenyen.
Nem Zheng Haohao egyébként az olimpiák valaha volt legfiatalabb sportolója. Ezt a címet a görög Dimítriosz Lúndrasz tornász birtokolja, aki az 1896-os athéni olimpián 10 éves és 218 napos korában versenyzett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
