A legtöbb szoros barátság az iskolában alakul ki, a diplomásoknak pedig jobban számít a barátaik politikai nézete - így vélekednek a magyarok a barátságról.
Míg a 16-19 éves korosztálynak csupán 36%-a rendelkezik 3-nál kevesebb közeli baráttal, az 50-59 éves korosztályban 66%-os ez arány. A diplomások körében pedig átlag alatti, csak 54%-os a 3-nál kevesebb közeli baráttal rendelkezők aránya - derült ki az Opinio Institute nemrég közzétett kutatásából.
A három részes kutatás-sorozatában az intézet a barátság témakörével kapcsolatban kérdezte a magyar válaszadók véleményét és személyes tapasztalatát.
Kiderült, a 16-19 éves korcsoport tagjai az átlagot jelentősen meghaladó, 47%-os arányban érzik magukat magányosnak a barátok hiánya miatt.
A résztvevők arra a kérdésre is választ adtak, hogy honnan származnak a legközelebbi barátaik. Az eredmények alapján első helyen az oktatás szerepel 29%-os részaránnyal (ezen belül 22% középoktatás, 7% pedig felsőoktatás), míg a második legfontosabb barátságépítő közeg a munka világa (23%). Ezekhez képest jelentősen alacsony a család (10%), sport vagy egyéb hobbitevékenységek (7%), vagy a spontán alkalmak (pl. bulik, szintén 7%) szerepe a barátságok kialakulásának közegeiben - ismerteti a kutatás.
Érdekes az a megfigyelés is, miszerint a diplomások körében nehezítő tényező lehet a szoros barátságok kialakulásánál a társadalmi tényezők, azon belül is a politikai nézetkülönbségek:
a diplomások 41%-a szerint a politikai nézetek is jelentősen gátolják a szoros barátságok kialakulását.
Pozitív eredményt találtak viszont arra vonatkozóan, hogy a megkérdezettek többsége (52%) szerint a közeli barátaikkal nincsenek tabutémák, azaz a közeli barátságokra a magyarok többsége egy rendkívül szoros személyes kapcsolatként tekint.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
