Látássérült Barbie babával állt elő a Mattel

Manapság a magas, szőke hajú Barbie-k mellett fogszabályzós, hallókészülékes és tolószékes Barbie és Ken babák is elérhetők. A lista most vak Barbie-val bővül.

  • Székács Linda

Vak Barbie babát dobott a piacra a Mattel - számolt be róla a The Guardian.

60 évvel az eredeti Barbie megjelenése után az amerikai gyártó ezúttal egy vak, piros-fehér, úgynevezettel "vakbottal" közlekedő Barbie babával állt elő, ami kissé felfelé és kifelé néz. A vállalat célja, hogy a Barbie a vak és gyengénlátó embereket reprezentálja a társadalomban, és hogy a látássérült gyerekek is befogadva érezzék magukat.

Krista Berger, a Barbie elnöke szerint a babát látássérültekkel foglalkozó nonprofit szervezetekkel együtt alkották meg és olyan emberekkel is beszélgettek, akik vakok vagy látássérültek.

Ügyeltek a baba ruházatára is, ami egy könnyen tapintható szatén pólót és tüllszonyát visel, hogy könnyebb legyen öltöztetni, a dobozán pedig Braille írással szerepel a Barbie szó.

A Fashionistas sorozatán belül a gyártó egyébként igyekszik minél szélesebb rétegeket megjeleníteni babák formájában. A honlapjukon már elérhető Down-szindrómás, mexikói, hallókészülékes és tolószékes Barbie és Ken is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.