Biciklivel indult a párizsi olimpiára egy 80 éves szentesi testnevelőtanár

Cseuz László élete során eddig körülbelül 200 ezer kilométert kerekezett az olimpiai játékok miatt.

  • Székács Linda

16 nap alatt 1700 kilométert fog megtenni Cseuz László egykori testnevelőtanár, aki biciklivel indult Szentesről a francia fővárosba, Párizsba - számolt be róla az RTL Híradó.

A 80 éves nyugdíjazott pedagógus először 1992-ben, az akkor 16 éves lánya társaságában kelt útra biciklivel a barcelonai nyári olimpiai játékokra, azóta pedig hét olimpián járt. A legutóbbi, tokiói olimpiára a koronavírus-járvány miatt nem jutott el, helyette itthon kerekezett 9000 kilométert.

Idén azonban a korábbi testnevelő tanár ismét felkerekedett, és a Csongrád-Csanád megyei Szentesről indult Párizsba kerékpárral. A francia fővárosban a hosszú út ellenére mindössze három napot tervez tölteni. Azt mondja; annyi olimpiát látott már életében, hogy "megteheti", hogy nem marad ott a teljes időtartamra, és egyébként is nagyon drága lenne két hetet tölteni Párizsban.

Cseuz László egyébként eddig körülbelül 200 ezer kilométert biciklizett élete során az olimpiák miatt. Ehhez adódik most hozzá a 16 napos, körülbelül 1700 kilométeres Szentes-Párizs távolság.

A pedagógus biztos benne, hogy augusztus 16-án 19 órára ér haza.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.