Biciklivel indult a párizsi olimpiára egy 80 éves szentesi testnevelőtanár

Cseuz László élete során eddig körülbelül 200 ezer kilométert kerekezett az olimpiai játékok miatt.

  • Székács Linda

16 nap alatt 1700 kilométert fog megtenni Cseuz László egykori testnevelőtanár, aki biciklivel indult Szentesről a francia fővárosba, Párizsba - számolt be róla az RTL Híradó.

A 80 éves nyugdíjazott pedagógus először 1992-ben, az akkor 16 éves lánya társaságában kelt útra biciklivel a barcelonai nyári olimpiai játékokra, azóta pedig hét olimpián járt. A legutóbbi, tokiói olimpiára a koronavírus-járvány miatt nem jutott el, helyette itthon kerekezett 9000 kilométert.

Idén azonban a korábbi testnevelő tanár ismét felkerekedett, és a Csongrád-Csanád megyei Szentesről indult Párizsba kerékpárral. A francia fővárosban a hosszú út ellenére mindössze három napot tervez tölteni. Azt mondja; annyi olimpiát látott már életében, hogy "megteheti", hogy nem marad ott a teljes időtartamra, és egyébként is nagyon drága lenne két hetet tölteni Párizsban.

Cseuz László egyébként eddig körülbelül 200 ezer kilométert biciklizett élete során az olimpiák miatt. Ehhez adódik most hozzá a 16 napos, körülbelül 1700 kilométeres Szentes-Párizs távolság.

A pedagógus biztos benne, hogy augusztus 16-án 19 órára ér haza.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.