Átlagosan 1600-200 forintot, de akár 4000 forintot is kereshetnek óránként a diákok, ha nyáron szeretnének munkát vállalni.
Beindult az idei fesztiválszezon: július 3-án elkezdődött a Balaton Sound, amelyet nem sokkal később az EFOTT, a Sziget és a Strand Fesztivál is követni fog. Bár a jegyeknek és bérleteknek igen borsos ára van, ez mégsem tarja vissza a fiatalokat, hogy napokon keresztül a koncerteken bulizhassanak. A Mind-Diák Szövetkezet közleménye szerint a nyári diákmunka-vállalás egyik fő motivációja a fesztiválozásra gyűjtés.
A szövetkezet vezetője, Göbl Róbert kiemelte, hogy a diákmunkák órabére továbbra sem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél, ami 2024-ben bruttó 1534 forint óránként. A garantált bérminimum pedig bruttó 1874 forint, amit azok kaphatnak meg, akik középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben helyezkednek el. Ezt az összeget a 25 év alattiaknak nettó jövedelemként számolják el az szja-mentesség miatt.
„Ma már nem olyan nehéz diákként megkeresni például egy Sziget napijegy árát, ami közel 33 ezer forint. Ha például a 25 év alatti fiatal a nyári szünetben két hetet dolgozik heti 40 órában, 1700 forintos órabérrel számolva 136 ezer forintot kereshet, amiből már nem csak egy napijegyet tud megvásárolni”
- nyilatkozza Göbl Róbert.
A 2024-es nyári szezonban az átlag diákmunka-órabérek bruttó 1600 és 2500 forint között mozognak. Azonban ennél jóval magasabb fizetést is kaphatnak azok a diákok, akik például jogosítvánnyal, szaktudással vagy éppen nyelvtudással rendelkeznek. A Mind-Diák adatai szerint a gyakornoki pozíciók béreinél is hasonló a helyzet, ami a diákoknál bruttó 1874 és 2500 ft/óra közötti sávban mozog.
A magasabb órabér a mérnöki, pénzügyi állásoknál a jellemzőbb, ahol 2000-3000 forintot is megkereshetnek óránként. Az IT területén még ennél is jobb a helyzet. Itt ugyanis már az sem ritka, ha 3000-4000 forintos vagy afeletti órabért keresnek a diákok. Ezzel ellentétben a könnyű fizikai, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkáknál átlagban1600-1900 körüli órabérekre lehet számítani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
