Egyre kevesebbet alszanak, folyamatosan nő a túlsúlyosok száma és egyharmaduk kipróbálta már az elektromos cigarettát - ilyennek látják a kutatók a magyar diákokat egy friss felmérés szerint.
Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, valamint romló szerhasználati és egészségi állapot mutatókat figyeltek meg az ELTE PPKE kutatói a fiatalok egészségmagatartásában – olvasható az egyetem közleményében.
„Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő”
- olvasható az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című kutatás részeként létrejött viszgálatban, amelyet az egyetem kutatói a WHO-val és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetével együttműködve készítettek.
A mintegy 6000 tanulót érintő reprezentatív online felmérés során kiderült, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. Emellett pedig már kevesebb mint a fiatalok harmadára jellemző csak, hogy naponta fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt.
Kevés alvás és kevés mozgás
Ennél is szomorúbb az a megállapítás, miszerint a diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal). Az átlagos alvásidő is megváltozott, ami jelentősen csökkent az elmúlt 8 évben. Jelenleg az iskolások hétköznaponként átlagosan 7,5 órát alszanak.
Mennyire veszélyeztetik az egészségüket?
A korábbi tendenciák ellenére ismét megnőtt a dohányzási és az alkoholfogyasztási arány a vizsgált csoportban. „Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben. Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya meghaladja az egyharmadot.” A tiltott szerek használatának arányai azonban stagnálnak. A középiskolások 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát.
Az online világ problémáira is kitértek a kutatók. A megkérdezettek 13 százaléka problémás közösségimédia-használónak, 18 százalékuk pedig problémás videójáték-használónak bizonyult.
Összességében elmondható, hogy az „egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók” aránya még sosem volt olyan alacsony, mint 2022-ben. Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) is tapasztal.
Továbbá a tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12%-ra. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai kortársbántalmazást, és a diákok 20%-át legalább egyszer bántották már az interneten.
Nemzetközi viszonylathoz mérve az előbb felsorol kategóriák alapján a magyar fiatalok kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Azonban fizikai aktivitás terén átlag körüli eredményeket értek el, illetve a társas kapcsolataik értékelésében (családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony) a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
