Egyre kevesebbet alszanak, folyamatosan nő a túlsúlyosok száma és egyharmaduk kipróbálta már az elektromos cigarettát - ilyennek látják a kutatók a magyar diákokat egy friss felmérés szerint.
Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, valamint romló szerhasználati és egészségi állapot mutatókat figyeltek meg az ELTE PPKE kutatói a fiatalok egészségmagatartásában – olvasható az egyetem közleményében.
„Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő”
- olvasható az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című kutatás részeként létrejött viszgálatban, amelyet az egyetem kutatói a WHO-val és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetével együttműködve készítettek.
A mintegy 6000 tanulót érintő reprezentatív online felmérés során kiderült, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. Emellett pedig már kevesebb mint a fiatalok harmadára jellemző csak, hogy naponta fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt.
Kevés alvás és kevés mozgás
Ennél is szomorúbb az a megállapítás, miszerint a diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal). Az átlagos alvásidő is megváltozott, ami jelentősen csökkent az elmúlt 8 évben. Jelenleg az iskolások hétköznaponként átlagosan 7,5 órát alszanak.
Mennyire veszélyeztetik az egészségüket?
A korábbi tendenciák ellenére ismét megnőtt a dohányzási és az alkoholfogyasztási arány a vizsgált csoportban. „Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben. Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya meghaladja az egyharmadot.” A tiltott szerek használatának arányai azonban stagnálnak. A középiskolások 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát.
Az online világ problémáira is kitértek a kutatók. A megkérdezettek 13 százaléka problémás közösségimédia-használónak, 18 százalékuk pedig problémás videójáték-használónak bizonyult.
Összességében elmondható, hogy az „egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók” aránya még sosem volt olyan alacsony, mint 2022-ben. Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) is tapasztal.
Továbbá a tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12%-ra. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai kortársbántalmazást, és a diákok 20%-át legalább egyszer bántották már az interneten.
Nemzetközi viszonylathoz mérve az előbb felsorol kategóriák alapján a magyar fiatalok kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Azonban fizikai aktivitás terén átlag körüli eredményeket értek el, illetve a társas kapcsolataik értékelésében (családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony) a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
