Kevés alvás, kevés mozgás: az átlagnál rosszabb a magyar diákok egészsége

Egyre kevesebbet alszanak, folyamatosan nő a túlsúlyosok száma és egyharmaduk kipróbálta már az elektromos cigarettát - ilyennek látják a kutatók a magyar diákokat egy friss felmérés szerint.

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, valamint romló szerhasználati és egészségi állapot mutatókat figyeltek meg az ELTE PPKE kutatói a fiatalok egészségmagatartásában – olvasható az egyetem közleményében.

„Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő”

- olvasható az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című kutatás részeként létrejött viszgálatban, amelyet az egyetem kutatói a WHO-val és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetével együttműködve készítettek.

A mintegy 6000 tanulót érintő reprezentatív online felmérés során kiderült, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. Emellett pedig már kevesebb mint a fiatalok harmadára jellemző csak, hogy naponta fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt.

Kevés alvás és kevés mozgás

Ennél is szomorúbb az a megállapítás, miszerint a diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal). Az átlagos alvásidő is megváltozott, ami jelentősen csökkent az elmúlt 8 évben. Jelenleg az iskolások hétköznaponként átlagosan 7,5 órát alszanak.

Mennyire veszélyeztetik az egészségüket?

A korábbi tendenciák ellenére ismét megnőtt a dohányzási és az alkoholfogyasztási arány a vizsgált csoportban. „Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben. Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya meghaladja az egyharmadot.” A tiltott szerek használatának arányai azonban stagnálnak. A középiskolások 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát.

Az online világ problémáira is kitértek a kutatók. A megkérdezettek 13 százaléka problémás közösségimédia-használónak, 18 százalékuk pedig problémás videójáték-használónak bizonyult.

Összességében elmondható, hogy az „egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók” aránya még sosem volt olyan alacsony, mint 2022-ben. Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) is tapasztal.

Továbbá a tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12%-ra. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai kortársbántalmazást, és a diákok 20%-át legalább egyszer bántották már az interneten.

Nemzetközi viszonylathoz mérve az előbb felsorol kategóriák alapján a magyar fiatalok kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Azonban fizikai aktivitás terén átlag körüli eredményeket értek el, illetve a társas kapcsolataik értékelésében (családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony) a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.