Kevés alvás, kevés mozgás: az átlagnál rosszabb a magyar diákok egészsége

Egyre kevesebbet alszanak, folyamatosan nő a túlsúlyosok száma és egyharmaduk kipróbálta már az elektromos cigarettát - ilyennek látják a kutatók a magyar diákokat egy friss felmérés szerint.

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, valamint romló szerhasználati és egészségi állapot mutatókat figyeltek meg az ELTE PPKE kutatói a fiatalok egészségmagatartásában – olvasható az egyetem közleményében.

„Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő”

- olvasható az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című kutatás részeként létrejött viszgálatban, amelyet az egyetem kutatói a WHO-val és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetével együttműködve készítettek.

A mintegy 6000 tanulót érintő reprezentatív online felmérés során kiderült, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. Emellett pedig már kevesebb mint a fiatalok harmadára jellemző csak, hogy naponta fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt.

Kevés alvás és kevés mozgás

Ennél is szomorúbb az a megállapítás, miszerint a diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal). Az átlagos alvásidő is megváltozott, ami jelentősen csökkent az elmúlt 8 évben. Jelenleg az iskolások hétköznaponként átlagosan 7,5 órát alszanak.

Mennyire veszélyeztetik az egészségüket?

A korábbi tendenciák ellenére ismét megnőtt a dohányzási és az alkoholfogyasztási arány a vizsgált csoportban. „Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben. Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya meghaladja az egyharmadot.” A tiltott szerek használatának arányai azonban stagnálnak. A középiskolások 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát.

Az online világ problémáira is kitértek a kutatók. A megkérdezettek 13 százaléka problémás közösségimédia-használónak, 18 százalékuk pedig problémás videójáték-használónak bizonyult.

Összességében elmondható, hogy az „egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók” aránya még sosem volt olyan alacsony, mint 2022-ben. Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) is tapasztal.

Továbbá a tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12%-ra. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai kortársbántalmazást, és a diákok 20%-át legalább egyszer bántották már az interneten.

Nemzetközi viszonylathoz mérve az előbb felsorol kategóriák alapján a magyar fiatalok kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Azonban fizikai aktivitás terén átlag körüli eredményeket értek el, illetve a társas kapcsolataik értékelésében (családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony) a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.