Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, valamint romló szerhasználati és egészségi állapot mutatókat figyeltek meg az ELTE PPKE kutatói a fiatalok egészségmagatartásában – olvasható az egyetem közleményében.
„Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő”
- olvasható az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című kutatás részeként létrejött viszgálatban, amelyet az egyetem kutatói a WHO-val és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetével együttműködve készítettek.
A mintegy 6000 tanulót érintő reprezentatív online felmérés során kiderült, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. Emellett pedig már kevesebb mint a fiatalok harmadára jellemző csak, hogy naponta fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt.
Kevés alvás és kevés mozgás
Ennél is szomorúbb az a megállapítás, miszerint a diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal). Az átlagos alvásidő is megváltozott, ami jelentősen csökkent az elmúlt 8 évben. Jelenleg az iskolások hétköznaponként átlagosan 7,5 órát alszanak.
Mennyire veszélyeztetik az egészségüket?
A korábbi tendenciák ellenére ismét megnőtt a dohányzási és az alkoholfogyasztási arány a vizsgált csoportban. „Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben. Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya meghaladja az egyharmadot.” A tiltott szerek használatának arányai azonban stagnálnak. A középiskolások 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát.
Az online világ problémáira is kitértek a kutatók. A megkérdezettek 13 százaléka problémás közösségimédia-használónak, 18 százalékuk pedig problémás videójáték-használónak bizonyult.
Összességében elmondható, hogy az „egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók” aránya még sosem volt olyan alacsony, mint 2022-ben. Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) is tapasztal.
Továbbá a tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12%-ra. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai kortársbántalmazást, és a diákok 20%-át legalább egyszer bántották már az interneten.
Nemzetközi viszonylathoz mérve az előbb felsorol kategóriák alapján a magyar fiatalok kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Azonban fizikai aktivitás terén átlag körüli eredményeket értek el, illetve a társas kapcsolataik értékelésében (családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony) a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak.
