Rengeteg oka lehet annak, hogy kevesebben követik a világ történéseit. Az Oxfordi Egyetem jelentése szerint a háborúknak és a világjárványnak is nagy szerepe van a csökkenő tendenciában.
Tízből négyen (39%) mondták, hogy néha vagy gyakran tudatosan kerülik a híreket, míg ez az arány 2017-ben 29% volt az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint – írta meg a BBC. Nyomasztónak, könyörtelennek és unalmasnak tartják a híreket a felmérésben résztvevők. A jelentés szerzői szerint az ukrajnai és közel-keleti háborúk hozzájárulhattak ahhoz, hogy az emberek egyre inkább el akarják kerülni a híreket.
94 943 felnőttet kérdezett meg 47 országban januárban és februárban a YouGov brit piackutató és adatelemző cég. Ez egy olyan időszakban történt, amikor emberek milliárdjai vettek részt nemzeti és regionális választásokon világszerte. A jelentés megállapította, hogy a választások néhány országban, például az Egyesült Államokban, növelték az érdeklődést a hírek iránt. Azonban a tanulmány szerint általánosan csökken az emberek érdeklődése.
Világszerte az emberek 46%-a mondta, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklik a hírek - szemben a 2017-es 63%-kal.
"A járvány és a háborúk következtében teljesen természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a hírektől, akár a mentális egészségük védelme érdekében, akár egyszerűen azért, mert inkább a saját jövőjükre koncentrálnának"
– elemezte a helyzetet a jelentés vezető szerzője, Nic Newman.
A jelentés szerint a nők és a fiatalabb emberek nagyobb valószínűséggel érzik magukat kimerültnek a hírdömping miatt. Az emberek 40%-a továbbra is megbízik a hírekben, de összességében ez az arány még mindig 4%-kal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján. A jelentés azt is megállapította, hogy a hagyományos hírforrások, mint a tévé és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, mivel a fiatalabbak inkább online vagy közösségi médián keresztül tájékozódnak.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
