Rengeteg oka lehet annak, hogy kevesebben követik a világ történéseit. Az Oxfordi Egyetem jelentése szerint a háborúknak és a világjárványnak is nagy szerepe van a csökkenő tendenciában.
Tízből négyen (39%) mondták, hogy néha vagy gyakran tudatosan kerülik a híreket, míg ez az arány 2017-ben 29% volt az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint – írta meg a BBC. Nyomasztónak, könyörtelennek és unalmasnak tartják a híreket a felmérésben résztvevők. A jelentés szerzői szerint az ukrajnai és közel-keleti háborúk hozzájárulhattak ahhoz, hogy az emberek egyre inkább el akarják kerülni a híreket.
94 943 felnőttet kérdezett meg 47 országban januárban és februárban a YouGov brit piackutató és adatelemző cég. Ez egy olyan időszakban történt, amikor emberek milliárdjai vettek részt nemzeti és regionális választásokon világszerte. A jelentés megállapította, hogy a választások néhány országban, például az Egyesült Államokban, növelték az érdeklődést a hírek iránt. Azonban a tanulmány szerint általánosan csökken az emberek érdeklődése.
Világszerte az emberek 46%-a mondta, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklik a hírek - szemben a 2017-es 63%-kal.
"A járvány és a háborúk következtében teljesen természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a hírektől, akár a mentális egészségük védelme érdekében, akár egyszerűen azért, mert inkább a saját jövőjükre koncentrálnának"
– elemezte a helyzetet a jelentés vezető szerzője, Nic Newman.
A jelentés szerint a nők és a fiatalabb emberek nagyobb valószínűséggel érzik magukat kimerültnek a hírdömping miatt. Az emberek 40%-a továbbra is megbízik a hírekben, de összességében ez az arány még mindig 4%-kal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján. A jelentés azt is megállapította, hogy a hagyományos hírforrások, mint a tévé és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, mivel a fiatalabbak inkább online vagy közösségi médián keresztül tájékozódnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
