Négy magyar versenyzőnek is szurkolhatunk az olimpiára való kijutásért az Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválján

Sanghaj után Budapesten folytatódik a párizsi olimpia kvalifikációs versenye, amelynek programsorozata ingyenesen lesz látogatható az érdeklődők számára.

„Idén júniusban a Ludovika Campus egy vibráló városi parkká alakul át, ahol a sportok keverednek a zenével, a művészettel és a kultúrával, egyedülálló helyszínt teremtve az olimpiai kvalifikációs sorozat nagyszabású döntőjének. Az eseményt követően 150 sportoló biztosíthatja helyét a 2024-es párizsi olimpiára”

- nyilatkozta Pierre-Fratter Bardy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság stratégiai és fejlesztési társigazgatója.

Június 20-23. között bárki ingyenesen ellátogathat a Ludovika Campusra, hogy megnézze az Olimpiai Kvalifikációs Sorozat döntőjét. Az esemény a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új, kétfordulós kezdeményezése, amelynek első fordulóját május 16. és 19. között tartották Sanghajban.

Az Olimpiai Kvalifikációs Sorozatban a BMX freestyle, a street- és park gördeszka, a breaking és a boulder, a speed-, valamint a lead sportmászás kategóriáiban versenyeznek a sportolók. A 464 versenyzőnek mindkét eseményen teljesíteniük kell ahhoz, hogy kijussanak az idei nyári olimpiára.

Az eseményre ellátogatók pedig 4 magyar résztvevőnek is szurkolhatnak: BMX freestyle-ban Kempf Zoltán (Kempf Zozo) fog versenyezni, a breaking hazai közösségét Szarvák Csenge (B-Girl Csenge) és Lobontiu Menotti Noris (Noris by Nature) erősíti, sportmászásban pedig Tusnády Nimród Sebestyén mutatja meg tehetségét.

A csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvény első két napján az edzéseket és selejtezőket tartják meg, a döntőkre pedig a hétvégén kerül majd sor. Mivel az esemény az Olimpia Napján fejeződik be, ennek keretében különböző meglepetésekkel készülnek a szervezők, és korábbi olimpiai bajnokokkal is lehet majd találkozni a parkban.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.