Miért Litvánia a legboldogabb ország a 30 év alattiak szerint?

Megkérdezték a fiatalokat, miért boldogok az országban.

A Gallup Intézet idén is kiadta a World Happiness Reportot, amelyben rangsorolták, hogy mennyire boldogok az embereke a különböző országokban. A felmérésből kiderült, hogy a 30 év alattiak szerint Litvániának jár az első hely. A Guardian pedig utánajárt, hogy mi is lehet ennek az oka.

Bár Litvánia az összes korosztályt tekintve a 19. helyen áll a 143 országot vizsgáló listán, a Z generáció és a negyvenes éveikben járó milleniálok szerint mégis ez a legboldogabb hely a Földön. A maximálisan megszerezhető 10 pontból összesen 7,76-ra értékelték Litvániát, ezzel mérföldekkel megelőzve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is, amik csak a 32. és a 62. helyen állnak.

A fiatalabbak szerint az egyik fő ok, amiért itt érzik a legboldogabbnak magukat az, hogy a legtöbbjük számára ingyenes az oktatás. Bár kicsit unalmasnak találják az ottani életet, adósságok nélkül szerezhetnek diplomát, ami elég kompenzáció a számukra.

Emellett az albérletárak is kedvezőek, amelyet a fiatal munkavállalók is ki tudnak fizetni. Egy 28 éves művész azt nyilatkozta a lapnak, hogy a lakás mellett saját stúdiót is tud bérelni magának. A külföldön élő barátai helyzetét tekintve pedig nagyon szerencsésnek érzi magát miatta.

Az olcsó lakhatás, az ingyenes oktatás mellett a szórakozási lehetőségeket is kiemelték a megkérdezettek. Egy 21 éves litván szoftverfejlesztő hallgató az ország éjszakai életét Európa egyik legjobbjának értékelte. Hozzátette viszont, hogy amikor kijött a lista, azt hitte, egy viccről van szó, ugyanakkor elismerte, hogy boldog az élete az országban.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.