Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg álhír és információ között? Mit tekinthetünk hiteles forrásnak? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ismerhetik meg a választ a diákok az MTA videósorozatából.
Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében készült előadás-sorozat a mai, hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat.
A YouTube-on megtalálható videókban olyan alapvető kérdésekkel foglalkoznak a mai információs káoszban, amellyel a fiatal korosztályok is egyre nehezebben birkóznak meg. Az Akadémia új előadás-sorozatában fiatal kutatók keresik a választ az információval kapcsolatos kérdésekre, a diákközönséget is bevonó, lendületes előadásaikban.
„Az előadások eszmei szándéka az volt, hogy segítsük visszaállítani a tudományos világnézet tekintélyét, a tények és a szkepszis szerepét tisztázva az állandóan információkkal bombázó, megrendült bizalmú világban. Olyan témák jöttek elő, mint például a tények megbízhatósága és változékonysága az életben és a tudományban, a logikai következtetés ereje és tévedései, a statisztika meggyőző és becsapó ereje, vagy hogy mikor tér el a nyelvhasználat a logikustól, és hogyan élünk a meggyőzés és a befolyásolás eszközeivel”
- mondta a projekt szakmai irányítója, Pléh Csaba akadémikus.
A középiskolásoknak készített, de bármely korosztálynak ajánlott előadások szabadon elérhetők az MTA YouTube-csatornáján.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
