Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg álhír és információ között? Mit tekinthetünk hiteles forrásnak? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ismerhetik meg a választ a diákok az MTA videósorozatából.
Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében készült előadás-sorozat a mai, hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat.
A YouTube-on megtalálható videókban olyan alapvető kérdésekkel foglalkoznak a mai információs káoszban, amellyel a fiatal korosztályok is egyre nehezebben birkóznak meg. Az Akadémia új előadás-sorozatában fiatal kutatók keresik a választ az információval kapcsolatos kérdésekre, a diákközönséget is bevonó, lendületes előadásaikban.
„Az előadások eszmei szándéka az volt, hogy segítsük visszaállítani a tudományos világnézet tekintélyét, a tények és a szkepszis szerepét tisztázva az állandóan információkkal bombázó, megrendült bizalmú világban. Olyan témák jöttek elő, mint például a tények megbízhatósága és változékonysága az életben és a tudományban, a logikai következtetés ereje és tévedései, a statisztika meggyőző és becsapó ereje, vagy hogy mikor tér el a nyelvhasználat a logikustól, és hogyan élünk a meggyőzés és a befolyásolás eszközeivel”
- mondta a projekt szakmai irányítója, Pléh Csaba akadémikus.
A középiskolásoknak készített, de bármely korosztálynak ajánlott előadások szabadon elérhetők az MTA YouTube-csatornáján.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
