Június hatodika és kilencedike között kerül sor az európai parlamenti választásokra. Több tagállamban már a 16 és 17 évesek is leadhatják a szavazatukat.
Első alkalommal már a 16 és 17 évesek is szavazhatnak az EP-választáson Németországban. Az egész közösségben eddig csak három másik tagállam engedte szavazni ezt a korosztályt: Ausztria elsőként lépett, őket követte Málta és Belgium. Görögország pedig lehetővé tette, hogy bárki, aki 2024-ben betölti a 17. életévét, részt vehessen a júniusi szavazáson – írta meg az rtl.hu. Ami az országos választásokat illeti, csak Ausztriában és Görögországban járulhatnak a 17 évesek az urnák elé.
A választójogi korhatár 18 év alá csökkentése elleni egyik fő érvként azt szokták felhozni, hogy tudományos, neurológiai szempontból az emberi agy ebben az életkorban még fejlődésben van. Mások azzal érvelnek, hogy a fiatalok nem eléggé tájékozottak a politikáról és azokról a kérdésekről, amelyeket szavazatukkal befolyásolhatnak – az Európai Unió tájékoztatója szerint.
Másrészről az egyik fő érv amellett, hogy a fiatalok már a 16. életévük betöltését követően szavazhassanak, az, hogy ezzel rögződik bennük a demokratikus politikai életben való részvétel gyakorlata, és felnőttkorukra is mintaként szolgál. Ez pedig a választásoktól távol maradók arányának csökkenéséhez vezethet.
Az EU arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben bevonja a fiatalokat a választásokba, ezért 2022 márciusában az Európai Parlament kompromisszumos megállapodásra jutott. Eszerint az európai uniós választásokat illetően a választójogi korhatár 16 évre csökken azokban a tagállamokban, melyek nem döntenek másként. Magyarországon csak 18 éves kortól lehet szavazni június kilencedikén, ekkor tartják nálunk az önkormányzati választásokat is.
Miről döntünk az EP-választáson?
Az Európai Unióban ötévente tartanak európai választásokat, hogy az uniós polgárok megválasszák, kik képviseljék őket az Európai Parlamentben. Az EP tagjai képviselik a választópolgárok érdekeit, és részt vesznek az új jogszabályok kialakításában és elfogadásában. Szavaznak az új kereskedelmi megállapodásokról, és ellenőrzik az uniós intézményeket, valamint az adófizetők pénzének elköltését.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
