124 József Attila verset fordított koreaira Jin Kyoung Ae, az ELTE oktatója

A szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetem 1992-ben indított magyar szakán ismerkedett meg József Attila munkásságával, ma pedig már Magyarországon él, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Távol-keleti Intézetében dolgozik és magyar verseket fordít koreai nyelvre Jun Kyoung Ae.

  • Székács Linda

Jin munkásságáról a magyar költészet napja alkalmából csütörtökön az RTL Fókusz című műsorában számoltak be.

A vele készült interjúban elmondja, hogy először az 1988-as szöuli olimpián figyelt fel Magyarországra, amikor eltűnődött azon, hogy egy ilyen kis ország hogyan tud ilyen erős lenni a sportokban. A magyar csapat ugyanis akkor nyolc sportágban összesen 23 érmet szerzett. 11 aranyat, 6 ezüstöt és 6 bronzérmet.

Az érdeklődése annyira megmaradt, hogy 1992-ben beiratkozott a szöuli egyetem frissen indult magyar szakára, ahol elmondása szerint először nem remekelt, a hanganyagokra pedig mindenki rácsodálkozott, annyira idegen hangzása volt a magyar nyelvnek.

Jin aztán 1995-ben több szaktársával Magyarországon töltött egy évet. Ekkor - elmondása szerint - sokat fejlődött, majd dél-koreába visszatérve is folytatta a tanulást. Mesterképzést végzett, majd 2000-ben visszatért Magyarországra és doktorandusz hallgató lett.

Tanulmányok publikálása helyett a fordítás és a versek felé fordult, szerinte ugyanis Magyarországot lehetetlen megérteni a magyar irodalom ismerése nélkül. És bár Koreában ismernek magyar szerzőket, például Petőfi Sándor, Márai Sándort és Kertész Imre műveit, a fordítások nehézkesek, mert kevesen beszélik a magyar nyelvet, és kevesebben vállalják, hogy egy már idegen nyelvre (például angolra) lefordított magyar verset újrafordítanak.

Jin Tverdota György irodalomtörténész segítségével 124 József Attila verset fordított le koreaira, amiket 2022-ben adott ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.