Öt európai országban már 18 év alatt is szavazhatnak az európai parlamenti választáson, de mindössze kettőben engedélyezett az országos választáson való részvétel.
Az Európai Ifjúsági Fórum (EYF) már évek óta küzd azért, hogy az Európai Unió országaiban már 16 éves kortól szavazhassanak az állampolgárok – írja az EuroNews.
María Rodríguez Alcázar, az EYF elnöke szerint ez azért is lenne jó döntés, mivel a fiatalokat ezáltal a professzoraik és tanáraik vezethetnék végig a választás folyamatán. Emellett megtanulhatnák a demokrácia működését és nagyobb bátorítást kapnának arra, hogy elmenjenek szavazni.
„Azt is tudjuk, hogy amikor a fiatalok már korán elkezdenek szavazni, nagyobb valószínűséggel folytatják a szavazást életük későbbi szakaszában"
- nyilatkozta a fórum elnöke.
Bár az Európai Unió több országára is igaz, hogy sokan már 16 év felett munkába állnak és adót fizetnek, azonban a választásokon továbbra sem vehetnek részt egészen 18 éves korukig.
Az európai parlamenti választáson továbbra is öt országban engedélyezett a 18 éven aluliak szavazása. Ausztriában, Németországban, Máltán és Belgiumban már 16, Görögországban pedig 17 éves kortól engedélyezett a szavazás. Az országos választásokon pedig csak Ausztriában és Görögországban engedélyezték a 17 évesek szavazását.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
