Európai Ifjúsági Fórum: több előnye is lenne a 16 éves szavazati korhatárnak

Öt európai országban már 18 év alatt is szavazhatnak az európai parlamenti választáson, de mindössze kettőben engedélyezett az országos választáson való részvétel.

Az Európai Ifjúsági Fórum (EYF) már évek óta küzd azért, hogy az Európai Unió országaiban már 16 éves kortól szavazhassanak az állampolgárok – írja az EuroNews.

María Rodríguez Alcázar, az EYF elnöke szerint ez azért is lenne jó döntés, mivel a fiatalokat ezáltal a professzoraik és tanáraik vezethetnék végig a választás folyamatán. Emellett megtanulhatnák a demokrácia működését és nagyobb bátorítást kapnának arra, hogy elmenjenek szavazni.

„Azt is tudjuk, hogy amikor a fiatalok már korán elkezdenek szavazni, nagyobb valószínűséggel folytatják a szavazást életük későbbi szakaszában"

- nyilatkozta a fórum elnöke.

Bár az Európai Unió több országára is igaz, hogy sokan már 16 év felett munkába állnak és adót fizetnek, azonban a választásokon továbbra sem vehetnek részt egészen 18 éves korukig.

Az európai parlamenti választáson továbbra is öt országban engedélyezett a 18 éven aluliak szavazása. Ausztriában, Németországban, Máltán és Belgiumban már 16, Görögországban pedig 17 éves kortól engedélyezett a szavazás. Az országos választásokon pedig csak Ausztriában és Görögországban engedélyezték a 17 évesek szavazását.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.