Öt európai országban már 18 év alatt is szavazhatnak az európai parlamenti választáson, de mindössze kettőben engedélyezett az országos választáson való részvétel.
Az Európai Ifjúsági Fórum (EYF) már évek óta küzd azért, hogy az Európai Unió országaiban már 16 éves kortól szavazhassanak az állampolgárok – írja az EuroNews.
María Rodríguez Alcázar, az EYF elnöke szerint ez azért is lenne jó döntés, mivel a fiatalokat ezáltal a professzoraik és tanáraik vezethetnék végig a választás folyamatán. Emellett megtanulhatnák a demokrácia működését és nagyobb bátorítást kapnának arra, hogy elmenjenek szavazni.
„Azt is tudjuk, hogy amikor a fiatalok már korán elkezdenek szavazni, nagyobb valószínűséggel folytatják a szavazást életük későbbi szakaszában"
- nyilatkozta a fórum elnöke.
Bár az Európai Unió több országára is igaz, hogy sokan már 16 év felett munkába állnak és adót fizetnek, azonban a választásokon továbbra sem vehetnek részt egészen 18 éves korukig.
Az európai parlamenti választáson továbbra is öt országban engedélyezett a 18 éven aluliak szavazása. Ausztriában, Németországban, Máltán és Belgiumban már 16, Görögországban pedig 17 éves kortól engedélyezett a szavazás. Az országos választásokon pedig csak Ausztriában és Görögországban engedélyezték a 17 évesek szavazását.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
