Egy éven át nem adhatnának kedvezményt a könyvekre a kormány új javaslata szerint

Ha a törvényt a parlament áprilisban elfogadja, akkor szeptember elsején már hatályba is léphet.

  • Tornyos Kata

A kormány pénteken kihirdette a könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslatot, amelynek lényege, hogy ne lehessen a könyvkiadó vagy importőr által meghatározott árból egy éven át kedvezményt adni – írta meg a hvg.hu. Ha a könyvet nem Magyarországon adják ki, de összes értékesítendő példányának legalább 50 százalékát Magyarországon értékesítik, akkor szintén alkalmazni kell rá a fix árat.

A kötött könyvár több uniós országban is bevett gyakorlat, ami többségében az újdonságok védelmét szolgálja. Lényege, hogy a kiadó vagy az importőr határozza meg az általa megjelentetett vagy forgalomba hozott könyv fogyasztói árát, és az meghatározott ideig a kiadó engedélye nélkül nem változtatható meg. Magyarországon a javaslat szerint az árak rögzítésére egy éves időtartamra szólna, a német gyakorlathoz hasonlóan.

A törvényt a Magyarországon kiadott, külföldi forgalmazású könyvekre és az azok értékesítésére kötött szerződésekre is alkalmazni kell, ha azokat belföldön értékesítik. A törvény azonban nem vonatkozik például a használt könyvekre, valamint az iskolai tankönyvekre és a szakképzési tankönyvekre sem.

A törvényjavaslat mindenkinek egységesen tíz százalék kedvezményi lehetőséget enged, ráadásul a kiadók saját munkatársaiknak is csak a megjelenés után 30 napig értékesíthet kedvezménnyel.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.