A korai tavasz miatt az őshonos kullancsfajok mellett pedig a hírhedt Hyalomma kullancsok felbukkanására is a szokásosnál hamarabb lehet számítani.
A HUN-REN Ökológiai Központ tájékoztatása szerint a tavaszias időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén az őshonos és a behurcolt fajok például a Hyalomma kullancs is korábban jelenhetnek meg Magyarországon.
A krími-kongói vérzéses lázt is terjesztheti
Az Ökológiai Kutatóközpont 2021-ben indította el Kullancsfigyelő programját, amelynek célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos - különösen a Hyalomma - kullancsfajok vizsgálata. Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek, ezek közül a leghírhedtebb az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa.
A közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során több száz lakossági bejelentés érkezett, és 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól.
A kullancsok többségét nagytestű emlősökön találták. A beérkezett Hyalomma kullancsokat jelenleg is vizsgálják, ugyanakkor a krími-kongói vérzéses láz vírusa eddig egyik egyedben sem volt kimutatható.
Hogy néz ki a Hyalomma kullancs?
A Hyalomma kullancsok nagyobbak és gyorsabbak a Magyarországon megszokott kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott. Eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra. A kutatók kitértek arra is, hogy a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére.
A szakemberek továbbra is arra kérnek mindenkit, hogy amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg egy jól záró tégelyben. Az azonosításról és a beküldés módjáról a Kullancsfigyelő honlapján olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
