250 ezer forint az átlagos albérletár Budapesten, hátrányban vannak a kutyával vagy macskával költözők
Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
A kelenföldi Rimaszombati úton lévő épületet korábban kollégiumként használták, most a 6,5 milliárd forintért árulják.
Az egykori kollégium eladása azért kapott nagyobb nyilvánosságot, mert Vitézy Dávid közlekedési szakember közösségi oldalán tette fel a kérdést, hogy miért kell eladni az egykor kollégiumként használt ingatlant, amelyre egyébként megkötés nélkül bármit lehet építeni. Ennek kapcsán a Telex megkérdezte a Fővárosi Önkormányzatot is, ahonnan Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes reagált az ügyre.
A válaszaiból kiderült, hogy most próbálják ötödik alkalommal eladni a volt kelenföldi kollégiumot. Először még tavaly márciusban hirdették meg, eredetileg 7 milliárd forintért, de sem akkor, sem pedig a később lefuttatott három körben nem érkezett egyetlen érvényes ajánlat sem annak ellenére, hogy az árat lejjebb vitték. Kiss szerint feltehetően a magas kamatok tartják vissza a beruházókat, de az árból nem szeretnének többet engedni, és ezzel is számolnak a 2024-es költségvetésben.
Kiss kitért arra is, hogy az épületet 2015-ben kapta vissza a főváros az államtól, és azóta, azaz közel 10 éve üresen áll. Az elmúlt időszakban csak időszakosan használták például télen néhányszor bevonták a hajléktalanellátásba a koli tornatermét. Hogy miért nem újítja fel Budapest a kollégiumot, Kiss azt válaszolta, túl sokba kerülne, hogy a kollégiumot újra lehessen használni, ha pedig azt szeretnék, hogy új funkciót is kapjon, például szocális bérlakásokat alakítsanak ki benne, az pedig még drágább lenne.Ezért jobbnak látják, ha az eladásból befolyó összeget egyéb lakhatási projektekbe forgatják be.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami idén meghaladta a havi 250 ezer forintot.
Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.