A kelenföldi Rimaszombati úton lévő épületet korábban kollégiumként használták, most a 6,5 milliárd forintért árulják.
Az egykori kollégium eladása azért kapott nagyobb nyilvánosságot, mert Vitézy Dávid közlekedési szakember közösségi oldalán tette fel a kérdést, hogy miért kell eladni az egykor kollégiumként használt ingatlant, amelyre egyébként megkötés nélkül bármit lehet építeni. Ennek kapcsán a Telex megkérdezte a Fővárosi Önkormányzatot is, ahonnan Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes reagált az ügyre.
A válaszaiból kiderült, hogy most próbálják ötödik alkalommal eladni a volt kelenföldi kollégiumot. Először még tavaly márciusban hirdették meg, eredetileg 7 milliárd forintért, de sem akkor, sem pedig a később lefuttatott három körben nem érkezett egyetlen érvényes ajánlat sem annak ellenére, hogy az árat lejjebb vitték. Kiss szerint feltehetően a magas kamatok tartják vissza a beruházókat, de az árból nem szeretnének többet engedni, és ezzel is számolnak a 2024-es költségvetésben.
Kiss kitért arra is, hogy az épületet 2015-ben kapta vissza a főváros az államtól, és azóta, azaz közel 10 éve üresen áll. Az elmúlt időszakban csak időszakosan használták például télen néhányszor bevonták a hajléktalanellátásba a koli tornatermét. Hogy miért nem újítja fel Budapest a kollégiumot, Kiss azt válaszolta, túl sokba kerülne, hogy a kollégiumot újra lehessen használni, ha pedig azt szeretnék, hogy új funkciót is kapjon, például szocális bérlakásokat alakítsanak ki benne, az pedig még drágább lenne.Ezért jobbnak látják, ha az eladásból befolyó összeget egyéb lakhatási projektekbe forgatják be.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami idén meghaladta a havi 250 ezer forintot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
