151 millió forintos támogatásból készül film a Nobel-díjas Krausz Ferencről

Dramatizált dokumentumfilm lesz.

  • Székács Linda

A Nemzeti Filmintézet televíziós produkciók gyártására szavazott meg támogatásokat, köztük egy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus életét és munkásságát bemutató filmre is - számolt be róla a honlapján a Nemzeti Filmintézet.

A "dramatizált dokumentumfilmet" Kiss Gábor István fogja elkészíteni mintegy 151,9 millió forintos támogatásból, ami az NFI leírása szerint bemutatja a 2023-ban fizikai Nobel-díjat nyert magyar tudós életét és munkásságát, rávilágítva a Nobel-díjat érő kutatásának - vagyis az attoszekundumos fényimpulzusok előállításának - mindennapi életünkre gyakorolt hatására is.

A Televíziós Döntőbizottság egyébként összesen hét produkciónak szavazott meg gyártási támogatást. A nemzet aranyai címmel 198,5 millió forintos támogatásból sorozat készül majd a 2000 és 2008 között három olimpiai aranyat szerző férfi vízilabda-válogatottról, az 1956-os forradalom egyik jelentős alakjáról, Wittner Máriáról, de Éder Xavér Ferenc jezsuita szerzetesről is, aki az egyik első magyar utazó volt, aki Peru területére lépett, majd 20 éven át a moxo-indiánok között szolgált hittérítőként a 18. században.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.