Botrányos érettségiről szóló magyar film debütál a Velencei Filmfesztiválon
Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmje a kettészakadt országot mutatja be, egyik szereplőjük egy pedagógus lesz, aki próbál túlélni Magyarországon, és korábban került már összetűzésbe egy diákja konzervatív apjával.
Tarnay Kristóf
Reisz Gábor nevét sokan ismerhetik, akiket érdekel, hogyan lehet filmes eszközökkel bemutatni magyar fiatalok belső vívódásait, úgy, hogy közben az alkotás azt is autentikusan lefesti, hogyan élünk ma Budapesten. A rendező eddigi két nagyjátékfilmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek amellett, hogy szólt szerelemről, önmegvalósításról, barátságokról, szülőknek való megfelelésről, mindkettőben volt iskolai szál is. Előbbi egy zseniális jelenetében például egy menő diákból lett kiégett földrajztanár ventilál egy sör és egy Unicum mellett, hogy nem tud mit mondani a diákjainak például arra a kérdésre, minek kell tudni, hol van vasérc.
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan - Amígó Dávid
Ez a fajta dilemma, vagyis, hogy bizonyos tananyagrészek kifejezetten öncélúnak tűnnek és a pedagógusok vagy nem tudják vagy nem is akarják elmagyarázni a kíváncsi diákoknak, mi szükség van rájuk azon kívül, hogy benne vannak a tantervben, nos, ez az oktatásügy egyébként kiemelten fontos kérdése kellene, hogy legyen. Erről Nahalka István oktatáskutatót nemrég hosszan kérdeztük.
Egy ideje köztudott, hogy Reisz új projekten dolgozik, kedden azonban az is kiderült, hogy – amint a Film.humegírta – Magyarázat mindenre című új filmjét beválogatták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programjába, így legelőször ott lesz látható. Azon belül is a Horizons szekcióba, amely a filmfesztiválnak az a versenyprogramja, amely a legfrissebb stílusjegyekkel bíró alkotásoknak szól, külön tekintettel a bemutatkozó filmekre. Az új nagyjátékfilm a cikk szerint
„egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról”.
„Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes” – szól az ajánló.
A főbb szerepekben Adonyi-Walsh Gáspár, Znamenák István, Rusznák András, Hatházi Rebeka, Sodró Eliza, Kizlinger Lilla és Urbanovits Krisztina láthatók. A film magyar állami támogatást – az automatikusan járó adókedvezményen kívül – nem kapott, a Szlovák Audiovizuális Alap viszont hozzájárult a költségeihez. A film a tervek szerint a hazai mozikban októbertől lesz látható, de premier előtti vetítésen már szeptember végén megnézhető.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.