Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
Átlépte az átlagos albérletár a 250 ezres lélektani határt Budapesten - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint az elmúlt két hónapban, 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami így meghaladta a havi 250 ezer forintot. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a keresleti és kínálati oldal közötti olló rekordszűkre zárult és 4,5 százalékra csökkent a különbség aközött, hogy mennyi pénzt kérnek a bérbeadók, és mennyit hajlandóak fizetni a bérlők.
A legnagyobb különbség 2022 szeptemberében 22 százalék volt - jegyzik meg.
"A bérlők fizetési hajlandóságát alapvetően meghatározza a reálkeresetek alakulása. Az év eleji fizetésemelések és a csökkenő infláció hatására növekvő reálbérek javították a bérlők lehetőségeit, így a keresleti árszint emelkedése a bérleti díjak növekedését is felülmúlta"
- írják.
A Rentingo szerint év elején szezonálisan megugrik a kereslet az albérletekre, mivel sokan év végén hoznak az életüket érintő döntéseket többek között össze- vagy szétköltözésről és saját otthon megteremtéséről is, ami leghamarabb a bérlakáspiacot érinti. De februárban utaznak vissza az egyetemvárosokba az egyetemisták is, akik a nyár végi dömping után ilyenkor próbálnak albérletet keresni, de érkeznek a második félévre külföldi hallgatók is.
"Az erősödő kereslet miatt a bérbeadók könnyebben találnak bérlőt, több jelentkező közül választhatják ki a számukra megfelelőt" - teszik hozzá.
Ez különösen hátrányosan érintheti a kisállattal költöző bérlőket, akik eleve kedvezőtlenebb pozícióból indulnak az ingatlanbérlésért zajló versenyben.
A Rentingo adatai alapján a legnehezebb dolga a kutyásoknak van, miután a bérbeadók csupán 24 százaléka hajlandó négylábúakat engedni a kiadó ingatlanba. Ennél valamivel szerencsésebbek a macskával költözők, velük a bérbeadók 27 százaléka írna alá bérleti szerződést.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
