És a reklámozásuk is tilos lesz az iskolák és kórházak egy kilométeres körzetében.
Tilos lesz 18 év alattiaknak eladni azokat az italokat, amelyek a koffeinből, taurinból, karnitinból, guaranából, glükuronolaktonból, vagy más, a központi idegrendszert stimuláló vegyületből legalább kettőt tartalmaznak - szavazta meg nagy többséggel a román képviselőház kedden.
A törvény az italautomatákra, az online kereskedelemre és az egészségügyi és oktatási intézményekre is kiterjeszti a tiltást, továbbá a kórházak és iskolák egy kilométeres körzetében is tilos lesz az energiaitalok árusítása és reklámozása.
"Az előírások megszegése kihágásnak minősül, amelyet 25 000 és 100 000 lej (1,9 - 7,8 millió forint) közötti bírsággal, illetve a kereskedelmi tevékenyég egytől két hónapig terjedő felfüggesztésével sújthatnak"
- írják az MTI-ben.
A törvényjavaslatot még tavaly ősszel terjesztette be a Nemzeti Liberális Párt (PNL), indoklásuk szerint azért, mert az utóbbi évtizedben rohamosan emelkedett az energiaital-fogyasztás a fiatalok és kiskorúak körében.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy 2013-ból származó felmérése szerint ez európai felnőttek 30, a kamaszok 68, és a 10 év alatti gyermekek 18 százaléka fogyasztott energiaitalokat, a román közegészségügyi intézet figyelmeztetése szerint pedig a hazai piacon alkoholt is tartalmazó energiaitalok is megjelentek, amiknek a címkéi nem figyelmeztetnek a központi idegrendszerre gyakorolt káros hatásokra.
A javaslatot 238 képviselő támogatta, egy ellenezte, 12-en pedig tartózkodtak.
Bukarestben egyébként 2014 és 2016 között 15 kamaszt szállítottak kórházba mérgezéses tünetekkel, tavaly pedig egy 17 éves kamasz életét is vesztetette a túlzott energiaital-fogyasztás következtében - olvasható a törvény indoklásában.
A jogszabályt a szenátus már elfogadta, hatályba lépéséhez csak az államfő aláírására van szükség.
Hasonló törekvések egyébként Magyarországon is vannak. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
