Mennyire hatásos az „AI-detektor”?

Bár egyre elterjedtebb az AI és a ChatGPT-vel való visszaélés az egyetemeken, sok intézmény megtiltotta az ezeknek a felderítésére szolgáló eszközök használatát.

Az AI által generált munkák kiszűrésére egyre több opció létezik, amelyek nagy segítséget tudnának nyújtani az oktatásban is, ahol kifejezetten hasznos lehet egy olyan eszköz használata, ami felismeri, ha valaki a beadandóját vagy szakdolgozatát egy program segítségével készítette el, írja az Inside Higher Ed.

Az oldal szerint egyelőre mégis úgy látszik, hogy a tanárok tartózkodnak az ilyen eszközök használatától, attól tartva, hogy a plágium felderítésére szolgáló „AI-detektorok” csak több kárt okoznának, mint amennyit segítenének.

A felismerőprogramok jellemzően olyan szoftverekbe vannak integrálva, amelyekkel szövegeket lehet szkennelni, amik leginkább a helyesírás- vagy plágiumkereső programokra hasonlítanak.

Mégis a ChatGPT elindulása után nem sokkal világszerte több egyetem is betiltotta ezeknek a felismerőprogramoknak a használatát.

Ennek oka egészen egyszerű, ugyanis számos felismerőprogramot ítéltek már nem megbízhatónak vagy pontatlannak. Tavaly júniusban egy nemzetközi akadémikusokból álló kutatócsoport egy tucat hibás AI felismerő eszközt talált hibásnak.

Ugyanebben a hónapban a Marylandi Egyetem hallgatói is azt vizsgálták meg, hogy ezek az eszközök olyan szövegeket jelöltek meg hamisnak, amik nem is az AI által lettek előállítva, olyanokat pedig figyelmen kívül hagytak, amik egy az egyben generált szövegek voltak.

"Sok vállalat rengeteg finanszírozást gyűjt, és azt állítja, hogy olyan felismerőprogramokkal rendelkeznek, amelyeket megbízhatóan lehet használni, viszont egyikük sem magyarázza meg, mi alapján történik a szövegek értékelése”

- mondta Soheil Feizi, a Marylandi egyetem AI Laboratóriumának igazgatója, aki felügyelte a diákok kutatását.

A cikkben megszólalók szerint pedig további probléma ezekkel a programokkal, hogy a generált szövegek százalékos kimutatásán túl nem lehet visszakeresni, hogy honnan származnak a források.

„Nem lehet lemásolni vagy elemezni az észlelés során használt módszertant, tehát ez egy fekete doboz.”

- nyilatkozta Annie Chechitelli, a Turnitin – egy ingyenes plágium ellenőrző online program – termékigazgatója.

Annak ellenére, hogy sokan szkeptikusak az ellenőrző programokkal kapcsolatban, az AI technológia használatát és annak széles körű megismerését és oktatását továbbra is támogatják az oktatásban.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.