Különösen a lányok esetében számít, hogy mikor lépnek a kamaszkorba.
A korai pubertásnak – különösen a lányok esetében – komoly egészségügyi következményei lehetnek: az első menstruáció korai megjelenése a teljes népesség szintjén magasabb arányú korai elhalálozást eredményezhet, növeli az emlődaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális betegségek kockázatát – írta meg a Quibit egy friss norvég tanulmány alapján.
A legtöbb tanulmány a lányok esetében – orvosi értelemben – az első menstruáció időpontjával összefüggésben tárgyalta a pubertáskor kezdetét. Egy Norvégiában végzett vizsgálat alapján arra jutottak, hogy a pubertáskor kezdete a 10-15 évvel ezelőttinél (ekkor végeztek felmérést a témában) korábbra tolódhatott az országban. A norvég lányok napjainkban átlagosan 10,4 éves korukban lépnek be a kamaszkorba, az első menstruáció időpontja pedig 12,9 éves korukban, tehát a XX. század közepi, valamint a 2003 és 2006 között végzett első kutatás adataihoz képest nagyjából 3-4 hónappal korábban várható.
A Guardian amerikai tanulmányokra hivatkozva még drasztikusabb változásokról írt. 1860-ban a lányok csak 16 éves koruk után léptek be a kamaszkorba, 1920-ban másfél évvel korábban, a múlt század közepén pedig már 13 évesen. A fiúk esetében is hasonló a helyzet, csak a vizsgált időszakban a lányokhoz képest 1-1 év csúszással.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
