A kutatók szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy valóban azok is.
A brit tinédzserek majdnem fele érzi úgy, hogy közösségimédia-függő - derül ki Cambridge-i Egyetem kutatásából, amiről a brit Guardian írt.
A felmérés elkészítésekor a Millenium Cohort adatait használták, akik korábban 19 ezer (akkor 16-18 év közötti) 2000 és 2002 között született fiatal életét követték nyomon Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban. Közülük körülbelül hétezren, tehát a kutatásban szereplők 48 százaléka mondta azt, hogy egyetért azzal az állítással, ami szerint úgy érzi, hogy közösségi-média függő. Többségben voltak a lányok, akiknek 57 százaléka válaszolt igennel, míg a fiúk 37 százaléka értett egyet az állítással.
A kutatók ugyanakkor hozzáteszik, hogy az állítással való egyetértés nem jelenti azt, hogy a válaszolók valóban közösségimédia-függők. Sokkal inkább arra mutat rá, hogy a fiatalok jelentős száma érzi magát kontrollvesztettnek, amikor a közösségi médiáról és az internetezésről van szó.
"Ez természetesen nem azonos a kábítószer-függőséggel, de még így sem kellemes azt érezni, hogy nincs hatalmad a saját viselkedésed felett" - jegyezte meg Georgia Turner, az elemzés egyik vezetője.
Ehhez hasonló okok miatt indított pert októberben a Facebookot és az Instagramot is üzemeltető Meta ellen 42 amerikai állam. A főügyészek a keresetükben ugyanis arra hivatkoznak, hogy az említett platformok "példa nélküli technológiákat" használnak a fiatalok behálózására, ami hozzájárul a mentális egészségük romlásához, a depresszó, szorongás és álmatlanság kialakulásához. Függőséget okozó funkcióknak nevezték meg többek között a lájkokat és az értesítéseket, valamint úgy vélik, hogy a platformok kifejezetten a gyerekeket cékozzák meg, hogy minél hamarabb kialakítsák bennük a márkahűséget.
A perben az államok pénzügyi kártérítést és a Meta "káros gyakorlatainak" leállítását követelik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
