5 millió forintnyi kártérítést követelnek, mert hamarabb kicsöngettek a világ egyik legnehezebb vizsgájáról.
90 másodperccel hamarabb szólalt meg a csengő, 39 diák perelte be a dél-koreai kormányt, amiért megzavarták őket a világ egyik legnehezebb vizsgája közben. A diákok fejenként 20 millió won (átszámítva körülbelül 5 millió forint) kártérítést követelnek, ami egyévnyi tanulás és a vizsga megismétlésének költsége - számolt be róla a BBC.
A dél-koreai diákokat érintő, körülbelül nyolcórás College Scholastic Ability Test (CSAT), vagyis a Suneung egy több tárgyból felépülő, az érettségihez hasonló vizsga, aminek eredménye eldönti, hogy kinek van esélye dél-korea három legjobb egyetemére, a
bekerülni, ami azt is befolyásolja, hogy később kik helyezkedhetnek el a legjobb koreai vállalatoknál, többek között például a Samsungnál, az LG-nél vagy a Hyundainál.
A vizsga annyira komoly, hogy a gyerekek szorongása már egészen fiatalon elkezdődik miatta, továbbá ezen a napon általában szüneteltetik az építkezéseket, a tőzsde és a kormányhivatalok egy órával korábban nyitnak, hogy ne legyen forgalom az utakon akkor, amikor a diákok a vizsgára igyekeznek, és a repülőgépek fel- és leszállása is tilos néhány órán keresztül. Sőt, a lapnak nyilatkozó egyik diák, Jin-yeong azt is elárulta, amikor ő vizsgázott, a tanáraikat arra utasították, hogy érkezzenek tornacipőben, hogy a cipősarkak kopogása véletlenül se zavarja meg a vizsgázókat.
Ilyen körülmények között talán nem meglepő, hogy a csengő hamarabbi megszólalása számos diákot kizökkentett, ráadásul olyannyira, hogy voltak, akik ezt követően képtelenek voltak koncentrálni, feladták a vizsgát és inkább hazamentek annak ellenére is, hogy a hibát észlelték, és visszakapták az elvett másfél percet.
Lee Do-hoon, a Yonsei Egyetem szociológiatanára egyébként arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy bár a SKY egyetemek (ez a gyűjtőneve a korábban felsorolt intézményeknek) valóban rendívül vonzónak tűnnek a diákok és a szüleik számára, hiszen a dél-koreai lapok rendre leközlik, hogy az említett vállalatok vezérigazgatói, valamint neves ügyvédek, bírók közül hányan végeztek ezek valamelyikén, valójában az országban akkora a verseny, hogy az egyetemi végzettség egyáltalán nem garantálja, hogy a pályakezdőknek munkája is lesz. A munkanélküliek egyharmada például diplomás, a fiatalok aránya pedig sajnos kimagasló.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
