5 millió forintnyi kártérítést követelnek, mert hamarabb kicsöngettek a világ egyik legnehezebb vizsgájáról.
90 másodperccel hamarabb szólalt meg a csengő, 39 diák perelte be a dél-koreai kormányt, amiért megzavarták őket a világ egyik legnehezebb vizsgája közben. A diákok fejenként 20 millió won (átszámítva körülbelül 5 millió forint) kártérítést követelnek, ami egyévnyi tanulás és a vizsga megismétlésének költsége - számolt be róla a BBC.
A dél-koreai diákokat érintő, körülbelül nyolcórás College Scholastic Ability Test (CSAT), vagyis a Suneung egy több tárgyból felépülő, az érettségihez hasonló vizsga, aminek eredménye eldönti, hogy kinek van esélye dél-korea három legjobb egyetemére, a
bekerülni, ami azt is befolyásolja, hogy később kik helyezkedhetnek el a legjobb koreai vállalatoknál, többek között például a Samsungnál, az LG-nél vagy a Hyundainál.
A vizsga annyira komoly, hogy a gyerekek szorongása már egészen fiatalon elkezdődik miatta, továbbá ezen a napon általában szüneteltetik az építkezéseket, a tőzsde és a kormányhivatalok egy órával korábban nyitnak, hogy ne legyen forgalom az utakon akkor, amikor a diákok a vizsgára igyekeznek, és a repülőgépek fel- és leszállása is tilos néhány órán keresztül. Sőt, a lapnak nyilatkozó egyik diák, Jin-yeong azt is elárulta, amikor ő vizsgázott, a tanáraikat arra utasították, hogy érkezzenek tornacipőben, hogy a cipősarkak kopogása véletlenül se zavarja meg a vizsgázókat.
Ilyen körülmények között talán nem meglepő, hogy a csengő hamarabbi megszólalása számos diákot kizökkentett, ráadásul olyannyira, hogy voltak, akik ezt követően képtelenek voltak koncentrálni, feladták a vizsgát és inkább hazamentek annak ellenére is, hogy a hibát észlelték, és visszakapták az elvett másfél percet.
Lee Do-hoon, a Yonsei Egyetem szociológiatanára egyébként arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy bár a SKY egyetemek (ez a gyűjtőneve a korábban felsorolt intézményeknek) valóban rendívül vonzónak tűnnek a diákok és a szüleik számára, hiszen a dél-koreai lapok rendre leközlik, hogy az említett vállalatok vezérigazgatói, valamint neves ügyvédek, bírók közül hányan végeztek ezek valamelyikén, valójában az országban akkora a verseny, hogy az egyetemi végzettség egyáltalán nem garantálja, hogy a pályakezdőknek munkája is lesz. A munkanélküliek egyharmada például diplomás, a fiatalok aránya pedig sajnos kimagasló.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
