Másfél perc miatt perlik a kormányukat a dél-koreai diákok

5 millió forintnyi kártérítést követelnek, mert hamarabb kicsöngettek a világ egyik legnehezebb vizsgájáról.

  • Székács Linda

90 másodperccel hamarabb szólalt meg a csengő, 39 diák perelte be a dél-koreai kormányt, amiért megzavarták őket a világ egyik legnehezebb vizsgája közben. A diákok fejenként 20 millió won (átszámítva körülbelül 5 millió forint) kártérítést követelnek, ami egyévnyi tanulás és a vizsga megismétlésének költsége - számolt be róla a BBC.

A dél-koreai diákokat érintő, körülbelül nyolcórás College Scholastic Ability Test (CSAT), vagyis a Suneung egy több tárgyból felépülő, az érettségihez hasonló vizsga, aminek eredménye eldönti, hogy kinek van esélye dél-korea három legjobb egyetemére, a

  • a Szöuli Nemzeti Egyetemre,
  • a Koreai Egyetemre, vagy
  • a Yonsei Egyetemre

bekerülni, ami azt is befolyásolja, hogy később kik helyezkedhetnek el a legjobb koreai vállalatoknál, többek között például a Samsungnál, az LG-nél vagy a Hyundainál.

A vizsga annyira komoly, hogy a gyerekek szorongása már egészen fiatalon elkezdődik miatta, továbbá ezen a napon általában szüneteltetik az építkezéseket, a tőzsde és a kormányhivatalok egy órával korábban nyitnak, hogy ne legyen forgalom az utakon akkor, amikor a diákok a vizsgára igyekeznek, és a repülőgépek fel- és leszállása is tilos néhány órán keresztül. Sőt, a lapnak nyilatkozó egyik diák, Jin-yeong azt is elárulta, amikor ő vizsgázott, a  tanáraikat arra utasították, hogy érkezzenek tornacipőben, hogy a cipősarkak kopogása véletlenül se zavarja meg a vizsgázókat.

Ilyen körülmények között talán nem meglepő, hogy a csengő hamarabbi megszólalása számos diákot kizökkentett, ráadásul olyannyira, hogy voltak, akik ezt követően képtelenek voltak koncentrálni, feladták a vizsgát és inkább hazamentek annak ellenére is, hogy a hibát észlelték, és visszakapták az elvett másfél percet.

Lee Do-hoon, a Yonsei Egyetem szociológiatanára egyébként arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy bár a SKY egyetemek (ez a gyűjtőneve a korábban felsorolt intézményeknek) valóban rendívül vonzónak tűnnek a diákok és a szüleik számára, hiszen a dél-koreai lapok rendre leközlik, hogy az említett vállalatok vezérigazgatói, valamint neves ügyvédek, bírók közül hányan végeztek ezek valamelyikén, valójában az országban akkora a verseny, hogy az egyetemi végzettség egyáltalán nem garantálja, hogy a pályakezdőknek munkája is lesz. A munkanélküliek egyharmada például diplomás, a fiatalok aránya pedig sajnos kimagasló.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.