Másfél perc miatt perlik a kormányukat a dél-koreai diákok

5 millió forintnyi kártérítést követelnek, mert hamarabb kicsöngettek a világ egyik legnehezebb vizsgájáról.

  • Székács Linda

90 másodperccel hamarabb szólalt meg a csengő, 39 diák perelte be a dél-koreai kormányt, amiért megzavarták őket a világ egyik legnehezebb vizsgája közben. A diákok fejenként 20 millió won (átszámítva körülbelül 5 millió forint) kártérítést követelnek, ami egyévnyi tanulás és a vizsga megismétlésének költsége - számolt be róla a BBC.

A dél-koreai diákokat érintő, körülbelül nyolcórás College Scholastic Ability Test (CSAT), vagyis a Suneung egy több tárgyból felépülő, az érettségihez hasonló vizsga, aminek eredménye eldönti, hogy kinek van esélye dél-korea három legjobb egyetemére, a

  • a Szöuli Nemzeti Egyetemre,
  • a Koreai Egyetemre, vagy
  • a Yonsei Egyetemre

bekerülni, ami azt is befolyásolja, hogy később kik helyezkedhetnek el a legjobb koreai vállalatoknál, többek között például a Samsungnál, az LG-nél vagy a Hyundainál.

A vizsga annyira komoly, hogy a gyerekek szorongása már egészen fiatalon elkezdődik miatta, továbbá ezen a napon általában szüneteltetik az építkezéseket, a tőzsde és a kormányhivatalok egy órával korábban nyitnak, hogy ne legyen forgalom az utakon akkor, amikor a diákok a vizsgára igyekeznek, és a repülőgépek fel- és leszállása is tilos néhány órán keresztül. Sőt, a lapnak nyilatkozó egyik diák, Jin-yeong azt is elárulta, amikor ő vizsgázott, a  tanáraikat arra utasították, hogy érkezzenek tornacipőben, hogy a cipősarkak kopogása véletlenül se zavarja meg a vizsgázókat.

Ilyen körülmények között talán nem meglepő, hogy a csengő hamarabbi megszólalása számos diákot kizökkentett, ráadásul olyannyira, hogy voltak, akik ezt követően képtelenek voltak koncentrálni, feladták a vizsgát és inkább hazamentek annak ellenére is, hogy a hibát észlelték, és visszakapták az elvett másfél percet.

Lee Do-hoon, a Yonsei Egyetem szociológiatanára egyébként arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy bár a SKY egyetemek (ez a gyűjtőneve a korábban felsorolt intézményeknek) valóban rendívül vonzónak tűnnek a diákok és a szüleik számára, hiszen a dél-koreai lapok rendre leközlik, hogy az említett vállalatok vezérigazgatói, valamint neves ügyvédek, bírók közül hányan végeztek ezek valamelyikén, valójában az országban akkora a verseny, hogy az egyetemi végzettség egyáltalán nem garantálja, hogy a pályakezdőknek munkája is lesz. A munkanélküliek egyharmada például diplomás, a fiatalok aránya pedig sajnos kimagasló.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.