WHO: nagyobb arányban e-cigarettáznak a 13–15 éves gyerekek, mint a felnőttek

Azonnali intézkedésekre van szükség a gyerekek védelme és az e-cigaretta elterjedésének megakadályozása érdekében az Egészségügyi Világszervezet szerint.

  • Tornyos Kata

Harmincnégy ország betiltotta az e-cigaretta forgalmazását, 88 országban nincs minimális életkor meghatározva az e-cigaretta vásárlásakor, és 74 országban nincsenek szabályozások ezekre a káros termékekre vonatkozóan – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán. Az e-cigaretta könnyedén megvásárolható és agresszívan reklámozzák a fiataloknak.

Mi is írtunk arról, hogy több tízmillió fiatalt érnek el olyan bejegyzések a közösségi médiában, amelyek nikotinos tasakokat és elektromos cigarettákat népszerűsítenek kedvezmények, ingyenes ajándékok és fizetett influenszerek segítségével.

Rák, tüdőbetegség, tanulási zavarok

A nikotint tartalmazó e-cigaretta rendkívül függőséget okoz és károsítja az egészséget. Bár a hosszú távú egészségügyi hatások még nem ismertek, de már bizonyított tény, hogy rákot okozhat és növelheti a szív- és tüdőbetegségek kockázatát. Az e-cigaretta használata befolyásolhatja az agy fejlődését és tanulási zavarokhoz vezethet fiatalok esetében. Emellett negatívan befolyásolhatja a várandós nők magzatának fejlődését és a passzív dohányzás is komoly probléma – írja a szervezet.

A 13–15 éves gyerekek magasabb arányban használják az e-cigarettát, mint a felnőttek az Egészségügyi Világszervezet összes régiójában. Kanadában az e-cigaretta használati arányok megduplázódtak a 16–19 évesek körében 2017 és 2022 között, míg Angliában a fiatal felhasználók száma az elmúlt három évben megháromszorozódott.

A WHO felhívja a figyelmet, hogy bármely kormánynak, amely az e-cigaretta alkalmazásával kívánja elősegíteni a dohányzásról való leszokást, gondoskodnia kell arról, hogy a termékekhez való hozzáférést ellenőrzés alatt tartsa és gyógyszerként szabályozza ezeket a termékeket. Szerintük a dohányipar az egészség károsításából profitál, és ezeket az újabb termékeket arra használja, hogy helyet kapjon a politikai döntéshozók asztalánál, és beleszólhasson az egészségügyi szabályozásba.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.