Kiderült, hogy melyik a legboldogabb ország Európában

Az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérése alapján Ausztria lett a legboldogabb ország. Magyarország a sor végén kullog.

Az Eurostat életminőségi mutatóinak éves közzétételében Ausztria a 10-ből összesen 7,9 pontot ért el, amivel az Európai Unió tagállamai közül a legboldogabb ország lett. A második helyen, ugyan azzal a pontszámmal (7,7) Lengyelország, Finnország és Románia osztozik.

A skála másik végén, a legalacsonyabb pontszámmal Bulgária áll. Ez az egyetlen ország, ami kevesebb, mint hat (5,6) pontot ért el a válaszadók életével való elégedettség indexében.

Magyarország az elért 6,9 pontjával, amivel csak Horvátországot, Lettországot, Görögországot, Németországot és az utolsó helyezett Bulgáriát előzte meg.

Az Eurostat szerint a kiadványuk célja, hogy az „európai országok szubjektív jóléti tendenciáját megmutassák”. Hozzátették, hogy az uniós polgárok általában elégedettek voltak az életükkel, amit a 10 pontból átlagosan 7,1 pontra értékeltek. Ez alapján Magyarország az átlag alatt teljesített.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók általános elégedettségét erősebben befolyásolta az iskolai végzettség, a család és a pénzügyi stabilitás, mint a gazdasági tényezők.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.