Az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérése alapján Ausztria lett a legboldogabb ország. Magyarország a sor végén kullog.
Az Eurostat életminőségi mutatóinak éves közzétételében Ausztria a 10-ből összesen 7,9 pontot ért el, amivel az Európai Unió tagállamai közül a legboldogabb ország lett. A második helyen, ugyan azzal a pontszámmal (7,7) Lengyelország, Finnország és Románia osztozik.
A skála másik végén, a legalacsonyabb pontszámmal Bulgária áll. Ez az egyetlen ország, ami kevesebb, mint hat (5,6) pontot ért el a válaszadók életével való elégedettség indexében.
Magyarország az elért 6,9 pontjával, amivel csak Horvátországot, Lettországot, Görögországot, Németországot és az utolsó helyezett Bulgáriát előzte meg.
Az Eurostat szerint a kiadványuk célja, hogy az „európai országok szubjektív jóléti tendenciáját megmutassák”. Hozzátették, hogy az uniós polgárok általában elégedettek voltak az életükkel, amit a 10 pontból átlagosan 7,1 pontra értékeltek. Ez alapján Magyarország az átlag alatt teljesített.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók általános elégedettségét erősebben befolyásolta az iskolai végzettség, a család és a pénzügyi stabilitás, mint a gazdasági tényezők.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
