Októberben a piaci várakozásokkal ellentétben 10 százalék alá csökkent a magyar infláció. Ezután az Eurostat egyeztetéseket kezdett a Központi Statisztikai Hivatallal az infláció kiszámításának módjairól.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két korábbi elnöke, Mellár Tamás (jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselője) és Katona Tamás, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusa a Népszavának úgy fogalmazott, hogy számításaik szerint 11 százalék lett volna az infláció októberben, ha a KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe.
A Reuters azt írja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a hét elején visszautasította a közgazdászok állításait: szerintük a 2022-es számításokban végrehajtott változtatások összhangban vannak az uniós előírásokkal.
Csütörtökön azonban az Eurostat tárgyalásokat kezdeményezett a Központi Statisztikai Hivatallal a háztartások energiainflációjának ügyében.
Az Eurostat úgy fogalmazott, rendszeres párbeszédet folytatnak valamennyi uniós tagállam statisztikai hivatalával a harmonizált fogyasztóiár-index statisztikák összeegyeztetésével és fejlesztésével kapcsolatban. Ezen kívül ellenőrzik azt is, hogy a számítások megfelelnek-e a módszertani útmutatásoknak. Arra a kérdésre, hogy a korábbi magyar inflációs adatok felülvizsgálhatják-e, az Eurostat azt válaszolta, hogy ez elvileg lehetséges, de ilyen nagyon ritkán fordul elő.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a gyerekek zsebpénzének értéke 11 százalékkal csökkent egy felmérés szerint. Tavaly októberben még 16 kakaós csigát lehetett venni 4 ezer forintnyi zsebpénzből, addig 2023-ban már csak 15 jönne ki ugyanebből az összegből. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
