Októberben a piaci várakozásokkal ellentétben 10 százalék alá csökkent a magyar infláció. Ezután az Eurostat egyeztetéseket kezdett a Központi Statisztikai Hivatallal az infláció kiszámításának módjairól.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két korábbi elnöke, Mellár Tamás (jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselője) és Katona Tamás, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusa a Népszavának úgy fogalmazott, hogy számításaik szerint 11 százalék lett volna az infláció októberben, ha a KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe.
A Reuters azt írja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a hét elején visszautasította a közgazdászok állításait: szerintük a 2022-es számításokban végrehajtott változtatások összhangban vannak az uniós előírásokkal.
Csütörtökön azonban az Eurostat tárgyalásokat kezdeményezett a Központi Statisztikai Hivatallal a háztartások energiainflációjának ügyében.
Az Eurostat úgy fogalmazott, rendszeres párbeszédet folytatnak valamennyi uniós tagállam statisztikai hivatalával a harmonizált fogyasztóiár-index statisztikák összeegyeztetésével és fejlesztésével kapcsolatban. Ezen kívül ellenőrzik azt is, hogy a számítások megfelelnek-e a módszertani útmutatásoknak. Arra a kérdésre, hogy a korábbi magyar inflációs adatok felülvizsgálhatják-e, az Eurostat azt válaszolta, hogy ez elvileg lehetséges, de ilyen nagyon ritkán fordul elő.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a gyerekek zsebpénzének értéke 11 százalékkal csökkent egy felmérés szerint. Tavaly októberben még 16 kakaós csigát lehetett venni 4 ezer forintnyi zsebpénzből, addig 2023-ban már csak 15 jönne ki ugyanebből az összegből. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
