Több mint félmillió ember halálát okozta a légszennyezés az Európai Unióban 2021-ben

A halálesetek fele elkerülhető lett volna, ha a szennyezést a javasolt határértékeknek megfelelően csökkentik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint.

  • Tornyos Kata

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kutatói szerint 253 000 korai halálesetet okozott az PM2,5 nevű finom részecskék koncentrációja, ami meghaladta az Egészségügyi Világszervezet 5 µg/m3 maximális ajánlott határértékét. További 52 000 halálesetet okozott a nitrogén-dioxid magas szintje, és 22 000 halálesetet eredményezett az ózon rövid távú túlzott expozíciója – írta meg a Guardian.

"Az EEA által ma közzétett adatok emlékeztetnek minket arra, hogy a légszennyezés továbbra is az Európai Unió legfőbb környezeti egészségügyi problémája"

- mondta Virginijus Sinkevičius, az EU környezetvédelmi biztosa.

Mi az a PM2,5 nevű részecske?

A PM2,5 részecskék olyan forrásokból származhatnak, mint például autók kipufogógázai, ipari tevékenységek, erdőtüzek, és egyéb égéstermékek. Miután bekerülnek a levegőbe, hosszú ideig lebeghetnek, és könnyen eljuthatnak a tüdőbe. Ezek az apró részecskék a légzőrendszerbe kerülve károsíthatják az egészséget, különböző légzőszervi problémákat okozva.

"A jó hír az, hogy az európai, nemzeti és helyi hatóságok lépéseket tesznek a kibocsátás csökkentése érdekében. Például támogatják a tömegközlekedést és a biciklizést a városokban, és frissítik a kapcsolódó jogszabályokat."

– erről már Leena Ylä-Mononen, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vezérigazgatója beszélt.

 

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

Hiába tanul egész évben számítógéppel, papíron kell felvételiznie az SNI-s diákoknak – a pedagógus szerint át kellene alakítani a rendszert

A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.